Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2272 Azt kérem önöktől, hogy a globális célkitűzéseken túl, mint a minimálbér adómentessé tétele, mint a korrekt nyugdíjszámítási módszer bevezetése a mostani helyett, a településeket is segítsék annyival, hogy a mostani kormányzati elvonások után legalább a fejlesztési pénzek legfontosabb részét adják vissza ezeknek az önkormányzatoknak. Köszönöm szépen, elnök úr a türelmet és a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Még van a Párbeszédnek majdnem 2 perce, képviselő úr, úgyhogy türelemről szó nincs. A következő felszólaló Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2022-es költségvetést tárgyalja az Országgyűlés, és nagyon sok képviselőtársam már különböző címeket, megjelölést adott ennek a ’22-es költségvetésnek. Én azt tudom mondani, hogy ez a jövő felélését szolgáló, a következő kormányt nehezebb helyzetbe taszító költségvetés. A 2022-es költségvetés kiadási főösszegét 28 505 209 millió forintban határozzák meg, a bevételi főösszeget pedig 25 352 556,9 millió forintban. (Sic!) Ez a hiány 3152 (sic!) millió forintot fog jelenteni. Az elmúlt 11 évben ilyen hatalmas hiánnyal a Pénzügyminisztérium soha nem nyújtotta be a költségvetést. Az államadósság 2022. december 31-ére tervezett GDP-arányos mértéke 79,3 százalék lenne. Pedig mit látunk? Azt, hogy 2019. december 31-ére 66,3 százalék lett a hiány. Annyira sérülékeny gazdaságot és költségvetést vezet 11 éve a kormány, hogy pár hónap alatt 9 százalékot leromló, egy év alatt pedig 15,8 százalékkal romló GDP-arányos államadósság-eredményeket még csak úgy tudná javítani is 5 százalékkal tervezett gazdasági bővülés mellett, hogy másfél év alatt még csak 0,8 százalékot javítana az egy év alatt 15,8 százalékot romló GDP-arányos államadósságon. Hát, én a pénzügyi kormányzat helyett ezzel nem dicsekednék. A mostani, 37 300 milliárd forintról ezzel a tervezett több mint 3000 milliárd forintos hiány 2022-re biztosan 40 000 milliárd forint fölé fogja emelni az államadósságot, amely kétszerese a 2010-esnek. A jövő nemzedéket teljes mértékben eladósítja ez a kormány, és mindezt úgy teszik, hogy a pillanatnyi politikai előnyök megszerzése érdekében teszik. Az más kérdés, hogy a gazdasági élet szereplői szorgalmasak és körültekintőek voltak, és ezért az elmúlt években produkáltak olyan magas gazdasági fejlődést, 4-5 százalékot, amely tulajdonképpen kisegítette a kormányt a teljes mértékben pazarló és átgondolatlan költségvetése miatt. Az a csodával volt egyenlő, hogy a ’19. évi évközi 73 százalék feletti GDP-arányos államadósság éppen december 31-ére 66,3 százalék lett, már csak azért is, mert 2020. június 30-án már újra 71,9 százalék volt. Mindannyian tudjuk, ilyen rövid idő alatt ezek a javulások és csökkenések különböző adminisztratív eljárások nélkül nem mennek. Az Állami Számvevőszék 2020 decemberében kiadott jelentésében a következők olvashatók: 2020-ban és várhatóan ’21-ben is számottevően emelkedő államadósság is biztonságosan finanszírozható lesz, ha a nemzetközi pénzpiacokon a pénzbőség fennmarad. Az utóbbira vonatkozó pozitív prognózisok ellenére célszerű felkészülni arra, hogy a világ szinte összes államának nagymértékű eladósodása és a gazdaság újraindításához szükséges hitelek iránt növekvő kereslet következtében az államadósság finanszírozása megnehezül, és a nemzetközi pénzpiacok turbulenssé, kiszámíthatatlanná válnak. A tapasztalatok szerint pénzpiaci hullámzásoknak jobban kitettek az úgynevezett feltörekvő piacok - Magyarországot is idesorolják -, következésképpen saját jobb teljesítményétől függetlenül Magyarország is elszenvedője lenne egy negatív pénzpiaci fordulatnak. Egy ilyen helyzet bekövetkezése esetén a likviditási és finanszírozási kockázatok egyaránt felerősödnének, különösen a külföldi befektetők egy részének körében. Ezekre a felhívásokra ez a mostani költségvetés egyáltalán nem reagál, sőt az Állami Számvevőszék elnöke beszédében nagyon nem vette figyelembe ezeket a maguk által felhívott óvatosságokat, és rendkívüli módon leplezte és takarta el az ÁSZ-elnök mai napon történt felszólalásában mindazokat a strukturális problémákat, amelyekkel neki szerintem foglalkoznia kellett volna. 2018. május 23-án az Európai Bizottság Tanácsa véleményt formált, és akkor tett javaslatot arra, hogy a GDP 1 százalékának megfelelő kiigazításra lesz szükség országunkban, mert rendkívül kockázatosnak tartja a jelenlegi politikánkat, és a költségvetési kiadások számottevő romlása várható.
