Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2273 Erre mi volt a kormány válasza? Azt mondta, miután az államadósság 69 százalék körül volt, lesöpörte az asztalról ezeket az elvárásokat, és azt mondta, hogy a 2019-es költségvetésben benne van mindaz, amit az Európai Unió Tanácsa ebben az anyagban megkövetelt, és ahogy látjuk, nem volt meg, mert a járvány okozta gazdasági nehézségek azonnal megmutatták, hogy bizony könnyen romolhatnak a kilátásaink. Persze, ma minden kormányzati felszólaló, az ÁSZ-elnök, a Költségvetési Tanács elnöke is átsuhant ezen a körülményen, csak jelezték, hogy hát, ez a válság persze hogy rontotta a költségvetési és államadóssági viszonyainkat, de mit tudunk tenni, nem vártuk ezt a válságot. Csakhogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia, aki éveken át olyan terveket adott be az Országgyűléshez és olyan gazdasági-költségvetési terveket bocsátott a polgárok elé, amelyekben nem voltak meg egy bármikor bekövetkezhető krízis kezelését szolgáló eszközök. Nem lehet mindent a járványra fogni, ezt be kell látnunk. Már csak azért is egyébként, mert amint látjuk, a járvány időszaka alatt a nagyvállalatok olyan mértékben tudták bevételeiket bővíteni, ezáltal adófizetési képességeik is jelentősen növekedtek, illetőleg a leggazdagabb magyarok is olyan mértékben tudták a válság éve alatt növelni vagyonukat, ami azt jelenti, hogy lenne a kormányzatnak honnan adó formájában például a kiesett hiányt pótolni, csak ő kíméli a spekulatív jövedelmeket, kíméli azokat a gazdag embereket, akik a költségvetés forrásából gazdagodtak meg. És most ezekben az időszakokban kellene bizony visszaadniuk a magyar embereknek azt, amit tőlük elvettek, és amit az ő vásárlásaikból realizálni tudtak. (16.30) A 2011. évi CXCIV. törvény hatálybalépése óta kimondható, hogy a ’18. évi költségvetés tervezéséig a Pénzügyminisztérium disztingvált volt, olyat tervezett, amit volt esély megvalósítani, nem rugaszkodott el a számokkal. Ha ma visszanézzük a tervezett számokat, akkor azt látjuk, hogy volt rá alapja, és ténylegesen meg tudta azokat valósítani. Viszont valahogy 2018-tól elszabadultak a vágyak. Egy év, a tervezettnél magasabb gazdasági növekedés olyan bátorságot teremtett a pénzügyi kormányzatnak, hogy a válság okozta romlások ezek miatt a bátor növekedési tervezések miatt lettek olyan súlyúak. A költekezés korlátlansága, a minden évben felélt tartalék jégre vitte a költségvetés egyensúlyát. Nem önmagában a járvány okozta azt, hogy 8 százalékos hiány keletkezett a tervezett 3 százalék alatti hiány helyett, hanem azért, mert minden évben a tartalékokat átláthatatlan támogatásokra gyakorlatilag kifolyatták a költségvetésből. Volt olyan Orbán-kormány, kérem szépen, ’98 és 2002 között, ahol a GDP-arányos államadósság legkisebb mértéke 52 százalék volt, a legmagasabb pedig 59 százalék. Ma pedig ott tartunk, hogy folyamatosan versenyzünk a 69,5 százalékért, sőt egy év alatt a járvány miatt, vagyis arra hivatkozva 18,5 százalékot tudott emelkedni, újra 80 százalék fölé. 2010-ben és ’11-ben bizony már az új Orbán-kormány növelte a GDP-arányos államadósságot olyan mértékre, ami azelőtt soha nem volt. 80 százalék fölé ment, és erről a 80 százalék fölötti pozícióról süllyedgetünk évről évre 1 vagy 2 százalékkal a folyamatos hurráoptimizmus mentén. Míg a GDP arányában rengeteget költünk beruházásra, mind a megtérülés, mind a beruházásokból eredő versenyképességi növekedés sajnos általában a számokat nem mutatja meg, a megfelelő fejlődési növekedés nem tükröződik belőlük. Ezt nemcsak az EU-kormányzati szakemberek, hanem a magyarok is mondják, ami azt jelenti, hogy a beruházások túlárazottak, és a gazdasági életben való hasznosulásuk vagy társadalmi hasznuk egyáltalán nem olyan szintű, mint amibe ezek a beruházások kerülnek. A magyar GDP 2020-ban 170 milliárd dollár körül volt. Banai államtitkár úr azt mondta akkor, hogy a 2021-es prognózis bizony már az 51 000 milliárd forint GDP lesz. Ebből kiindulva adta elő a 2021-es költségvetést. Ehhez képest egy féléves krízis már 5,1 százalékkal csökkentette a gazdaság teljesítményét, sőt a GDP 2020-as első negyedévében már 5 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, pedig az első negyedévnek csak a harmadik hónapjában kezdődött a vírushelyzet. A kormánynak úgy jött ez a vírus és a vírus okozta válság, mint egy falat kenyér, mert mindez elterelte a valós gazdasági problémákról a figyelmet, elleplezte a ténylegesen, járvány nélkül is várható gazdasági romlást. Amikor 2019. június 30-án Tusványoson azt mondta Orbán Viktor, hogy Nyugatról 2020-ra egy válság fog jönni, és 2020-ra meg fog roppanni a gazdaság, és az előző hároméves kedvező gazdasági fejlődés megáll, akkor ő vajon mire gondolt? Azt csak remélni tudom, hogy nem tudta ’19. június 30-án, hogy majd nemsokára Kínából egy vírus el fog szabadulni. És mint látjuk, nem Nyugatról jött a válság, hanem bizony Keletről, a kommunista haveroktól, és még nem érezzük teljes mértékben a járvány teljes gazdasági hatását.
