Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz):
2268 befektetés. Azt láthatjuk, hogy ez mintegy 70 százalékos emelés. De ha csak két évet hasonlítunk össze, akkor azt is látni kell, hogy a pandémia ellenére is 101,3 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre az ágazatra az idei évhez képest. Természetesen minden mindennel összefügg, és amikor a köznevelésről beszélünk, akkor természetesen gondolhatunk azokra a forráslehetőségekre is, amelyek megjelennek más helyen, tehetségfejlesztésben, hátránykompenzációban, kultúrában, sportban, és ez így együtt segíti a köznevelés hatókörébe tartozó gyerekek, családok boldogulását. Egy mondatot ki kell emelni: a tankönyvellátás a 2020-21-es tanévtől az ingyenességbe fordult, teljes spektrumban ingyenes. Ez is mintegy 13 milliárd forintos befektetést jelent a jövőbe évenként. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló is érintette a pedagógusok béremelését. Azt gondolom, a köznevelésről beszélve nem lehet elmenni mindemellett szó nélkül, főleg egy olyan kontextusban, amikor még emlékszünk arra, amikor százmilliárdok kerültek elvonásra az oktatásból, illetve az olyan típusú béremelésre, amely 1300 milliárd forintos adósságba sodorta az önkormányzatokat. A ’22-es költségvetés tartalmazza a megemelt pedagógusbérek fedezetét és a kiegészítésekét is. Arra is emlékeznünk kell, hogy a kormány 2020 júliusától ismét a pedagógusbérek emelése mellett döntött. Ennek eredményeképpen 10 százalékkal emelkedtek a bérek. Természetesen mindannyian tudjuk azt, hogy a gazdaság erősödésével ezen az úton menni kell tovább. De egy apró összehasonlítás: ha mondjuk, megnézünk egy pályakezdő egyetemi végzettségű pedagógust, tíz év alatt 78 százalékkal, egy húsz éve dolgozónak 112 százalékkal nőtt a bére. A válság ellenére ebben a témakörben a 2020-as esztendőt jellemezte azt is, hogy a szakmai pótlékok bevezetése mellett a köznevelés hatékonyságának, színvonalának további emelése érdekében az intézményvezetők és a helyetteseik az intézmények létszámához igazodó mértékű vezetői pótlékban részesültek. Két kiemelést engedjenek meg: egy 400 fő feletti intézményt vezetőnek, aki, mondjuk, 35 éve van a pedagóguspályán, pedagógus II. besorolású, egyetemi végzettségű, 505 700 forintról 688 170 forintra nőtt a bére. (16.00) Egy ezer fő feletti intézményben hasonló paraméterekkel bíró intézményvezető 629 300 forintos bére 858 690 forintra emelkedett, illetve arra is van lehetőség, hogy keresetkiegészítés, mintegy 100 ezer forint értékben még ehhez csatlakozzon az elvégzett munka alapján. Nyilván ezen az úton kell haladni tovább, de azt gondolom, hogy a járvány ellenére is látszanak a kormány szándékai. Tisztelt Országgyűlés! Aki járt valaha is a saját választókerületében, annak el kell ismernie, hogy soha nem látott köznevelésiintézmény-felújítás zajlik az országban, soha nem volt ilyen volumenű intézményfejlesztés, a számok nyelvén 940 helyszínen 350 milliárd forint értékben. Néhány kiemelés a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programból: 51 új tanuszoda, 88 új tornaterem, 44 tanterem, 31 iskola- és óvodafejlesztés. Amikor beszélünk vidékről, akkor a „Modern városok” programról is hallhattuk ma már államtitkár úrtól, hogy hogyan folytatódik. Jelenleg is 50 milliárd forint értékben folyik köznevelésiintézmény-fejlesztés. Öröm az, hogy a „Magyar falu” forrása is rendelkezésre áll, és 168 településen 5 milliárd forint összegben jelenleg is zajlanak a fejlesztések, és ez a teljesség igénye nélküli felsorolás volt. Azt is látni kell, és tényleg olyan néha, mintha egy másik országban élnénk, hogy soha nem látott módon fejlődött a digitális eszközök tárháza. Majdnem 3 ezer feladatellátási helyen került sor sávszélesség-bővítésre, és az OH felmérése szerint mindezekkel együtt azt is el kell mondani, a kompetenciaméréseknél került sor erre a mérésre, hogy a gyerekek 90 százaléka rendelkezik otthon digitális eszközökkel. Nem sorolom most fel azokat a hátránykompenzációt, épületenergetikai fejlesztéseket támogató forrásokat, amelyek szintén rendelkezésre állnak. Összességében, nagyon röviden szólva erről a területről elmondhatjuk, hogy a 2022-es gazdasági év elé is bizakodva tekinthetnek a köznevelési intézmények, az újranyitás során kiteljesedhet az iskola világa, a közösségek újra találkozhatnak. Bízom abban, hogy a nyarat és a következő tanévet már gazdag diákprogramok, közösségi programok jellemezhetik. Tisztelt Országgyűlés! Folyamatosan hallunk az innováció szerepéről, jelentőségéről, általában a fejlesztésekben egy fejlődő országnak nagyon komolyan kell az innovációval foglalkoznia. Varga Mihályt idézem a következőkben: „Egy nemzet gazdaságát a vállalkozói szellemnek és az innovációnak kell előrevinnie, ha ez nincs meg, minden támogatás ellenére lemarad a nemzetközi versenyben.” A 2020-as uniós
