Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd):
2269 eredménytábla mérsékelt innovátorként értékeli Magyarországot. Célunk, hogy az előttünk álló évtizedben jelentősen előrelépjünk. A fenti gondolat komoly szerepet kap a 2022-es költségvetésben is, hisz mindez összefügg az oktatással, magával a közneveléssel, a felsőoktatással, a kutatás-fejlesztéssel, az ipar 4.0 fejlesztési programokkal, a gazdaságélénkítő programokkal, a szakképzés átalakításával, új beruházásokkal, és sorolhatnám annak a közegnek az elemeit, amelyek ahhoz kellenek, hogy az innováció valóban hajtóerővé tudjon válni, hiszen a megújulás a fenntartható fejlődés záloga. Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar kormány számos lépést tett az elmúlt időszakban a tudományos életért. Kiemelt gondolat, szempont az, hogy a K+F+I források sokoldalúan segítsék például a koronavírus-járvány okozta krízis kezelését. El kell mondani, meg kell állapítanunk, hogy célzott egészségtudományi, egészségipari kutatások, innovációk ösztönzésére, klinikai vizsgálatok támogatására a kutatás és innováció alaprészben elkülönített források állnak rendelkezésre. Természetesen az is nagyon fontos, hogy a hazai források elérése mellett még sikeresebben tudjunk forrásokért nyúlni az EU közvetlenül pályázható forrásaihoz, például a Horizont európai kutatási programhoz. Éves szinten a magyar állam erre 3 milliárd forintot fordít annak a segítése érdekében, hogy a hazai kutatók hozzáférjenek a nemzetközi kutatási infrastruktúrához. Azt is el kell mondani, hogy 2010 óta megduplázódott a K+F+I ráfordítások összege, sőt a vállalkozói szférában nem megduplázódott, hanem összességében háromszorosára nőtt, illetve a foglalkoztatást elemezve is láthatjuk, hogy szerény mértékben, de nőtt a kutatói munkahelyek, a kutatók száma is. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mint kezelőszerv közreműködik a hazai kutatási-fejlesztési innováció koordinációjában és az alap forrásának felhasználásában is. Az előttünk álló időszakban a „minden mindennel összefügg” jegyében három kiemelt célkitűzésnek kell eleget tennie az innovációpolitikának: az állami kutatóhelyek kutatási eredményei gyakorlati hasznosításának erősödnie kell mindenképpen, a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k innovációs teljesítményének javulnia kell, és minden, a kutatás-fejlesztésben, innovációfejlesztésben részt vevő szereplőnek, ahogyan sokszor halljuk ezt Palkovics miniszter úrtól, az együttműködéseket erősíteni kell, illetve el kell jutni oda, hogy 3 százalék legyen 2030-ra a GDP-arányos ráfordítás mértéke annak érdekében, ahogyan az elején mondtam, hogy a mérsékelt innovátorból innovátorokká tudjunk válni. Még egy gondolatot engedjenek meg! A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon belül létrejött kutatás alaprész és innovációs alaprész mellett ’22-ben a nemzeti laboratóriumok alaprész is létrejön. Ezzel komoly lehetőség van egyrészt a fókuszált fejlesztésre, lehetőség van arra, hogy egységesen, transzparens módon rögzíthetők legyenek a laboratórium működésével szembeni elvárások, számszerűsített eredményelvárások, és a fejezeti kezelés helyett maga az alapszintű kezelés lehetőséget ad arra, hogy éveken keresztül áthúzódó rögzített kutatások is sorra tudjanak kerülni. Egyetlen gondolat még: ha az alap rendelkezésre álló forrásait megnézzük, akkor láthatjuk, hogy 2015 és ’22 között mintegy 66 százalékos az emelkedés. Nagyon sokféleképpen és sok oldalról lehetne megközelíteni az innováció kérdését. Mindenféleképpen el kell mondanunk, és ez a költségvetésben látszik is, hogy egyértelmű a fejlődés, koherens intézkedések születnek, érték- és célvezérelt koherens intézkedések, illetve erősödő források és inspiráló kihívások, amelyek, azt gondolom, szintén hajtómotorjai még az innovációs fejlesztéseknek is. Tisztelt Ház! Összességében elmondhatjuk, hogy az előttünk lévő tervezet kiszámíthatóságot, biztonságot, felelősséget mutat, hatékonyan szolgálja azokat a kulcscélokat, amelyekről szintén ma már hallottunk többször: a gazdaság újraindítását, a családok támogatását, a nyugdíjasok támogatását, a 25 év alatti fiatalok adómentességét, munkahelyteremtést, beruházások ösztönzését. Azt gondolom, hogy közös felelősségünk ennek a helyén való értékelése, közös felelősségünk az elfogadása, hiszen a magyar embereket és a magyar gazdaságot szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló a Párbeszéd képviselőcsoportjából Burány Sándor képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha megnézzük a jövő évi költségvetés tervezetét és azt a társadalompolitikát, amely emögött meghúzódik, és megpróbáljuk megkeresni, hogy mi a legnagyobb baj az országban, mi az, amit elsősorban kellene orvosolni, nos, akkor sajnos azt kell mondanom, leszögezhetjük, hogy a legnagyobb baj az ország kettészakadása, sőt súlyos kettészakadása.
