Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
2255 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ismét úgy jártunk, mint tavaly nyáron a másik parlamenti vitán, amibe becsatlakozott Deutsch Tamás képviselőtársunk, hogy erőteljesen feldobta a bulit a produkciójával. Megint egy Ford Fairlane-idézet jutott eszembe az ő hozzászólásáról, csak most egy másik, az valahogy így szól, hogy enyhén szórakoztató, de inkább fájdalmas. A többit nézzék meg majd a filmben. A stílusáról, a mondandójáról, a tartalomról meg igazából szintén csak annyi jutott eszembe itt, hogy azért kíváncsi lennék, hogy képviselőtársunk - vagy EP-képviselő kolléga - vajon mit fogyaszthatott itt a felszólalás előtt ebédre, vagy nem tudom, mire, mert én biztos, hogy igényt tartanék rá, valami nagyon komoly cucc lehetett. (Cseresnyés Péter: Bolond.) ELNÖK: Képviselő úr, adjuk meg a tiszteletet egymásnak! Bocsásson meg! DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Én nagyon nagy tisztelettel mondom. Nem, tudom, én... (Közbeszólások.) ELNÖK: Köszönöm. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Oké. Hát, ha visszajön, majd megkérdezem tőle. Köszönöm, elnök úr. (Cseresnyés Péter: Szemtelen vagy!) Tisztelt Képviselőtársaim! Amit viszont mondott tartalmilag, abban már viszont semmi vicces nincs. Hiszen a képviselő úr - igaz, hogy a jövő évi költségvetésről lesz szó, én majd fogok az idei módosításáról is beszélni - a felszólalásában, előre jelezve is az ellenzék, egyébként szerintem 99 százalékban igaztalan szapulásával foglalkozott, de néhány olyan állítást is tett, amit szerintem azért érdemes helyre tenni. Például azt, hogy a koronavírus-járvány idején az ellenzékre semmiben nem lehetett számítani, és gyakorlatilag csak akadályozta a védekezést. Most amellett menjünk el szó nélkül, ha tényleg nem annyira követte képviselő úr az itteni eseményeket, hogy hány és hány javaslatot tett az ellenzék, amiből egyet-kettőt egyébként kénytelen-kelletlen a kormány még, ha nem is beismerten, de elfogadott. De amellett már nehezen tudunk elmenni szó nélkül, tisztelt képviselőtársaim, hogy bizony volt egy pont, ami után már nemcsak kritizáltuk, hanem támadtuk is, és nem a védekezést, hanem a kormányt, annak döntéseit vagy éppen nem döntéseit, aminek a végeredményeként, bár látom, hogy szeretnének ettől a ténytől minden egyes alkalommal szabadulni, de Magyarországon világviszonylatban lakosságarányosan a legtöbb honfitársunkat vesztettük el a járványban. Valóban, ha számokról van szó, ez egy objektív, elviselhetetlen és egyébként elfogadhatatlan szám. És igen, azért tettünk alternatív javaslatot, kritizáltunk, vagy kifejezetten már támadtuk akár a kormányfőnek is egy-egy őrült megjegyzését vagy döntését, mert azt szerettük volna, ha ezt elkerüljük, például a tömeges teszteléssel, például a kontaktkutatással, amire a mai napig egyébként a magyar állam egyikre sincsen felkészülve. És hogy mi a különbség, képviselőtársaim? Tessék megnézni a laboratóriumot! Tessék megnézni Ausztria számait! Tessék megnézni, hogy ugyanonnan indulva tavaly őszről idén tavaszra ők hány honfitársuk életét tudták megmenteni ezekkel az eszközökkel - és ehhez az oltásnak, önök is tudják, semmi köze nem volt, a harmadik hullám berobbanásához. Időben kellett volna épkézláb döntéseket hozni, és ezeket az intézkedéseket be kellett volna vezetni. És igen, támadtuk és kritizáltuk a kormányt, mert egyébként megítélésünk szerint gazdasági szempontból is teljes kudarc, és arcpirító, amit csináltak. Bértámogatást nemhogy a világon vagy Nyugat-Európában, hanem a közép-kelet-európai országok közül is a legkevesebb támogatást adta ez a kormány a saját népének, a bajba jutott embereknek, bértámogatásban is. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra, nem fogják elhinni, Mészáros Lőrinc szállodafelújítási projektjein kívül itt senki nem számíthatott. Ő mondjuk, mindjárt 17 milliárdra, így, hogy Lőrinc bácsi, itt van, nyugodtan építsetek szép új szállodát, a járvány alatt ez a legfontosabb. De az, hogy a melósoknak, mondjuk, itt Budapesten meg a kiemelt turisztikai részein az országnak, ahol tömegeket kellett utcára tenni, hogy ott érdemi segítséget adtak volna, hogy ne legyenek munkanélküliek az emberek, vagy ne csökkentsék a bérüket, ebben a tekintetben gyakorlatilag a térséghez képest nulla, amit tettek vagy adtak.
