Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
2256 De közben ezermilliárdos nagyságrendben ment a pénz a Budapest-Belgrád kínai vasútra. Ment a vadászati kiállításra, 70 milliárdnál tartunk most. És most hagyjuk ennek az egésznek a politikai aberrációját, hogy egy válság közepén hogyan lehet vadászati kiállításra meg annak kommunikációjára egy fillért is költeni, nézzük már meg még egyszer az összeget: 70 milliárd. Tudják, mivel azonos ez az összeg? A múlt héten Gulyás Gergely által a kormányinfón bejelentett összbértámogatással, amit önök a válság alatt a magyar munkavállalóknak összesen adtak. Annyit, mint amennyit erre a nyamvadt világkiállításra már elköltöttek, pedig hála istennek, még meg sem valósult. Nagyon szívesen megkérdeztem volna Deutsch Tamást, ha már ilyen jó kedvében volt, hogy EP-képviselőként miért nem volt ahhoz egy szava sem, hogy a magyar kormány az Európai Unió által biztosított, a 80 százalékos bértámogatáshoz igénybe vehető egyébként ingyenpénzt nem kérte. Nem kérte. Volt, elhozhatta volna, be kellett volna adnia egy pályázatot, egy papírt, hogy kérem, segítsetek, adjátok oda ezt a pénzt, hogy odaadhassam dedikáltan a magyar munkavállalónak. Azt mondta a magyar kormány, hogy neki ez a pénz nem kell. Igen, neki nem jutott volna belőle, ha a kormány tagjait és szűk környezetét vesszük, de a magyar munkavállalók százezreinek juthatott volna belőle. Ezt a pénzt egyszerűen nem is kérték. Összegzésként, amit ezen túlmenően itt a járvány kezeléséről, illetve a költségvetés viszonyáról még szerettem volna önöknek mondani, az a végeredmény. Nemcsak gazdasági, anyagi értelemben is. És az erre való reakciót ennek a költségvetésnek valahol tartalmaznia kéne, de hogy őszinték legyünk, nem látjuk benne, és majd azt is kifejtem, hogy milyen eszközökre kéne jobban koncentrálni. Egyértelmű felmérés látott napvilágot, hogy az emberek negyede érezhetően rosszabbul él, kevesebb jövedelemmel rendelkezik, mint a válság előtt: 2,5 millió honfitársunk. Ez nyilván jelentheti azt, hogy elvesztette a munkáját, jelentheti azt, hogy csökkent a jövedelme, vagy egyszerűen jelentheti azt, hogy valamilyen módon, akár családi tragédia folytán is anyagi hátrány érte. De ha már költségvetés, ha már a tények, a veszélyhelyzetet önök most meghosszabbították szeptemberig. Tényleg úgy lehetett érezni Deutsch képviselőtársunk felszólalásából, hogy itt minden rendben van, minden szuper volt, csak az ellenzék az, ami, ha nem lenne, akkor egész jó lenne ez az ország. (14.50) De, ugye, önök tisztában vannak vele, hogy például a rendvédelem területén a rendőrök - nem csodálnám, hogyha ez a veszélyhelyzet-meghosszabbítás félig-meddig miattuk is lenne - tömegei azt várják, hogy mikor zárul le a veszélyhelyzet, mert most törvényi tiltása van, hogy leszereljenek, és tömegesen fognak kilépni a testületből, mert elviselhetetlen a munkakörülmény, amit egyébként ez a kormány biztosít számukra, Coviddal együtt, de Covid nélkül is, mármint a pluszfeladatok nélkül is; hogy orvosokat és ápolókat zsarolással kényszerítettek be egy Covid-vírus-járvány alatt egy új jogviszonyba, ahol el kell dönteniük, hogy vagy a szakmájuknak és ilyen szempontból a szerelmüknek élnek, vagy befejezik ezt a pályafutást, és így is ötezer szakembert vesztettünk el a járvány közepén orvosból, ápolóból; hogy nyilván ez utóbbitól sem függetlenül sajnos akármilyen heroikus küzdelmet folytattak az ott lévő orvosok és ápolók a kórházakban, egyszerűen gyakorlatilag a harmadik hullám idejére 80-90 százalékos arányban veszítettünk el mindenkit, aki lélegeztetőgépre került, és én jól emlékszem, hogy a tavaszi hullám alatt ez még csak 40-50 százalék volt, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint, ami nyilvánvalóan nem tudja azt jelenteni, hogy az ott dolgozó ápolók vagy orvosok egyébként valamit elfelejtettek volna fél év alatt, egyszerűen ilyen feltételek között máshogy nem lehetett ezt megtenni. És cégek ezrei mentek csődbe, itt el is hangzott még az önfelszámolás száma is, és százezreknek csökkent, sőt összesen két és félmillió embernek csökkent a jövedelme, közben meg - ahogy mondtam -, a habzsi-dőzsi ment tovább, és már nem is tudom, hogy csak tavaly óta hány stadiont jelentettek be már megint, meg építenek jobbra-balra, meg sportra, meg kínai egyetemre 500 milliárd, meg Belgrád-vasútvonalra, és a többi. Úgyhogy... Végezetül szintén csak reagálva Deutsch Tamás képviselőtársamra, és én tényleg nem szeretem úgy, hogyha nincs itt, mert jó lett volna, hogyha reagál rá, de úgy látom, hogy végleg elhagyta a termet. Szóval, sok minden kritikát jó szívvel fogad az ember, tőle meg pláne, hiszen ő valamit nagyon jól tud, már vagy harminc éve képviselő, de annyit azért engedjenek meg, hogy erkölcsi kioktatást nem a jelenlegi Fidesz-EP-frakció bármely tagjától fogok vagy fogunk elfogadni. Ami pedig Banai államtitkár urat, illetve az egyik reakcióját illeti, én erre szintén szeretnék még reagálni a költségvetés tekintetében. Az államtitkár úr azt mondta, hogy az adósság ahhoz képest - merthogy nem voltunk az ülésteremben, de azért a közvetítésen keresztül tudjuk figyelni a vitát, tehát ahhoz képest -, 2010-hez képest az adósság nem olyan nagy probléma, tehát ha visszatekintünk, a 2010-es válság utáni számokhoz képest. Hát, ahhoz képest nem, államtitkár úr. De ahhoz képest, hogy ez a kormány a politikáját, a credóját alapította arra, hogy nemzethalál volt 2010-ben, hogy összeomlik a gazdaság és minden... Ugyanilyen nagyságrendű államadósság volt - nézzenek, nyugodtan nézzenek rám! -, 80 százalék fölött van az