Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2019. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
225 feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének. Az OBT különösen az alábbiakat kifogásolta: egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát. A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét. A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki. A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.” Kiemelték továbbá azt is: „Az OBH elnöke 2018 áprilisa óta megtagadta az együttműködést az őt felügyelő bírói testülettel, saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja. Dr. Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott, kontrollált hatalomgyakorlás elvével. Amint azt az OBT korábban is egyértelművé tette: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.” Eddig az idézet, amely nyilvánvalóan az ön elődjére vonatkozott, még egyszer hangsúlyoznám. (18.30) Ezek az idézetek lesújtó képet festenek az OBH 2019. évi működéséről és a magyar bírósági rendszer állapotáról, így bizonyára nincs könnyű helyzetben elnök úr, hiszen a szokásos elnöki teendői mellett az OBH normális működésének visszaállítása is a feladata. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy ebből a szempontból is, ezt Gyüre Csaba is kiemelte, pozitív híreket hallunk és pozitív impulzusok jutnak el hozzánk. A bíróságok és az ott szolgálatot teljesítő bírák függetlensége ugyanis alapvető jogállami követelmény, a független és pártatlan bíráskodás egy olyan alapvető érték, melynek legkisebb sérelme is hatalmas veszélyeket hordoz magában az ország egésze számára. Dr. Vörös Imre alkotmánybíró egy 1993. évi határozathoz fűzött párhuzamos indokolásában úgy fogalmazott - idézem -: „Ha az alkotmányos hatalommegosztás garanciái a törvényekkel és más jogszabályokkal történő megvalósítás során ténylegesen nem jönnek létre, vagy csak a deklarációk szintjén léteznek, de megsértésük következmények nélkül marad, megbomlik a hatalommegosztásnak az alkotmány által konkrétan kodifikált dinamikus egyensúlya. Ha alkotmányos garanciák a hatalomeltolódásnak nem állják útját, vagy azok a törvény egyértelmű rendelkezésének hiánya folytán kijátszhatók, hatalomeltolódás következhet be az egyes hatalmi ágak között, de ami különösen veszélyes, a végrehajtó, a bírói ítélkezési hatalom között is.” A bírói függetlenség fontosságát még a jelen Alkotmánybírósága is elismerte. Egy 2018-as határozatában akként érvelt, hogy a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában két síkon értelmezhető, egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség garantálja a bíró ítélkezési tevékenysége során tanúsított befolyásmentességét, a személyi függetlenség pedig azt a több összetevőből álló független közjogi státust jelenti, amely a bírót a szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti. A fentiek alapján tehát a 2019. évi működéssel kapcsolatos legnagyobb kérdés, hogy hogyan próbál szakítani a későbbiekben is ezekkel a 2019-ben jelen lévő gyakorlatokkal. Jó úton jár ebben, de ennek keretében talán érdemes itt a Házban azt tisztázni, hogy milyen tervei vannak a későbbiekre, hiszen az, hogy hogyan kívánja gyakorolni ezeket a széles hatásköröket, amelyek az intézmény létrejötte kapcsán is váltottak ki vitákat, nyilvánvalóan kihatással van a bírói függetlenségre. Úgyhogy arra is rá szeretnék kérdezni a hozzászólásom végén, hogy a kinevezési gyakorlat kapcsán mit kíván lépni, hogy a későbbiekben se sérüljön az állampolgárok törvényes bíróhoz való joga. Nagyon sok minden juthatna még eszembe nyilván erről az időszakról, amely 2019 decemberében véget ért, és remélem, hogy az örömteli lépések és azok a folyamatok, amelyek megindultak a tavalyi év tekintetében, folytatódni fognak. Erre óvatos optimizmusom van, és ehhez a munkához elnök úrnak és kollégáinak jó egészséget kívánok és sok sikert a továbbiakra nézve is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Sebián-Petrovszki László képviselő úr, a DK vezérszónoka, tessék! SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Számomra mindig érdekes marad az OBH-val kapcsolatos minden előterjesztés, ugyanis az első képviselői munkám akkor volt, amikor pont Senyei György Barnát hallgatta meg az Igazságügyi bizottság. Volt szerencsém mintegy harminc kérdésből álló listát feltenni neki és válaszokat próbálni szerezni azokra a problémákra, gondokra, bajokra, amelyek az azt megelőző években az
