Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2240 A nemzetiségi támogatások értelmezése, időbeni összehasonlíthatósága érdekében fontos megemlítenem, hogy a 2020. évi központi költségvetési törvényben a roma támogatások átkerültek a XIV. Belügyminisztérium fejezetbe, a többi 12 nemzetiség pedig azóta a XI. Miniszterelnökség fejezetben szerepel, ezért - bár természetesen továbbra is mind a 13 nemzetiség a Magyarországi nemzetiségek bizottságához tartozik, de mégis - külön kell beszélni róluk, és máshol találjuk a költségvetésben az adataikat. Ez vonatkozott már a T/10710. számú, Magyarország 2021. évi központi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatra is, amely a roma nemzetiségi támogatások vonatkozásában a 2020. évhez képest 802,5 millió forint többletet tartalmazott. Ezt akkor megfelelőnek tartottuk, így további emelést, módosító szándékot nem fogalmaztunk meg. A további 12 magyarországi nemzetiség esetében azonban a T/10710. számú, 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat 422 millió forint tényleges támogatáscsökkenést tartalmazott. A magyarországi nemzetiségek 2021. évi - tehát elmúlt évi - költségvetési igényeit rendkívül részletes és alapos felmérések, elemzések alapján állítottuk össze, de az összesen 1,1 milliárd forint támogatásemelési igény sajnos a 2021. évi költségvetési törvénybe nem került bele. A 12 nemzetiség 2021. évi költségvetési módosítási igénye meghatározóan egy súlyponti területen merült fel, ez pedig az országos nemzetiségi önkormányzatok működése és a média, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása volt, mely igény így átcsúszott a 2022. évre. Végezetül meg kell jegyeznem, hogy utoljára három évvel ezelőtt, a 2019-es központi költségvetési törvényben volt az országos nemzetiségi önkormányzatoknál támogatásemelés, ugyanakkor azóta egy sor olyan törvényi és gazdasági változás történt, amely a támogatásemelést objektíven indokolja; ezekről azonban majd a holnapi felszólalásomban fogok részletesebben beszélni. Addig is köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.) ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a korábbi évek gyakorlatához híven ismét a legkomolyabb, legsúlyosabb vezérszónoki hozzászólásokra reagáljak. Ha megengedik, azzal kezdem, hogy voltak olyan megállapítások, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokból, amelyekkel maximálisan egyet tudok érteni. Ilyen volt az a megállapítás, mely szerint a mindenkori költségvetés értékrendet is tükröz, és ilyen az a megállapítás, mely szerint a költségvetési javaslat egyes tételeit érdemes kontextusba helyezni. Engedjék meg, hogy ezt említve először az értékválasztásról és ehhez kapcsolódóan a baloldali képviselők által többször említett kontextusról szóljak. Sokszor mondtuk el, hogy a gazdaságpolitika központjában a munka megbecsülése és a családok támogatása áll. Éppen ezért volt furcsa, hogy baloldalról olyan észrevételek hangzottak el, melyek szerint a kisemmizés költségvetése az, amit az Országgyűlés tárgyal, mely nem biztosítja a bérek fölzárkózását. Elhangzott javaslatként, hogy a minimálbér adózásán kéne változtatni. Éppen ezért furcsa számomra, hogy ha megnézzük a tényszámokat, akkor azt látjuk, hogy a 2013-as növekedési fordulat óta folyamatosan növekedtek a reálbérek. A tavalyi évben, igen, a válság miatt többen elvesztették az állásukat, de azt gondolom, óriási fegyvertény, hogy a foglalkoztatottak szintjét 800 ezer fővel nagyobb mértékben tudtuk megőrizni, mint az volt 2010-ben. S óriási fegyvertény, hogy akik meg tudták őrizni a bérüket, azoknak jellemzően növekedett is a bérszintje, 9 százalék felett. A minimálbérek tekintetében is volt az idei évben egy emelkedés. S az számomra eléggé furcsa, hogy a baloldal tekintetében a minimálbérnél elhangzott változtatások mellett azt nem veszik figyelembe, hogy 2002 és 2010 között azok a minimálbéren foglalkoztatottak, akiknek nem volt gyermekük, kicsit több mint 5 százalékkal tudták növelni a reáljövedelmüket. 2010 és 2021 között ez több mint 40 százalék volt. S azoknak pedig, akik gyermeket neveltek, és három gyermekkel kellett hogy foglalkozzanak, az ő megélhetésükhöz a forrást biztosítsák, a reáljövedelmük egyenesen csökkent 2002 és 2010 között, míg a háromgyermekes, minimálbéren foglalkoztatottak reáljövedelme - tehát ami figyelembe veszi az adókat és az inflációt - mostanra több mint megduplázódott. Ezért tartom fontosnak, hogy helyezzük kontextusba azt a gazdaságpolitikát, ami a felzárkózásra is és a munka megbecsülésére is szól, és vessük egybe azokkal az intézkedésekkel, amelyeket egy teljesen más értékrend szerinti gazdaságpolitikában láthattunk 2010 előtt.
