Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2241 Ami a családok támogatását illeti, ez is egy hosszú vita közöttünk. A baloldal részéről megint az hangzott el, hogy a családi pótlék összegét kellene növelni. Ehelyett arra hívom fel a figyelmet, hogy 2010 előtt a családi támogatások teljes összegét nézve csökkenést láthattunk - emlékszünk az előző, 2008-9-es gazdasági válság intézkedéseire, a családi támogatások csökkentésére -, most meg azt látjuk, hogy a válság ellenére is nőnek a családtámogatások. Az más dolog természetesen, hogy a családtámogatásoknál is az értékrendbeli választás szerint az adókedvezményeket helyezzük előtérbe, hiszen akik dolgoznak és gyermekeket nevelnek, azok tudják érvényesíteni a kedvezményt, illetőleg a gazdasági növekedést helyezzük előtérbe. Épp ezért az otthonfelújításon gondolkozó, otthonfelújításba vágó családok beruházási költségeit jelentősen támogatja a kormányzat, legyen szó akár új ingatlan vásárlásáról, akár meglévő ingatlan felújításáról. Ami a jövő évi költségvetés hiányszintjét illeti, megint kicsit furcsának tartom azt, hogy a baloldalról „választási költségvetés” kifejezéseket hallok, hiszen az általuk is kért kontextusba helyezés azért azt mutatja, hogy 2010 előtt a választási években Magyarországon Európa-rekorder hiányszint volt. Volt hat egymást követő év, amikor a magyar államháztartás hiánya az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb vagy a második legnagyobb volt. Ebből a kontextusból kell értelmezzük a 2022-es költségvetésitörvény-javaslat hiányszintjét. Azt látjuk, hogy európai összevetésben nem kiugró a magyar hiányszint, azt látjuk, hogy ez a hiányszint az adósságráta csökkenését eredményezheti mind az idei évben, mind a jövő évben, szemben azzal, hogy az Európai Unió átlagos adósságrátája az idei évben várhatóan növekedni fog. A hiány és a növekedés kapcsolata sokszor előkerült, erre Kovács Árpád elnök úr is utalt, és még mások is, így Mellár Tamás képviselő úr és Varju László képviselő úr, a Költségvetési bizottság elnöke is. Azon túl, hogy véleményünk szerint ez a hiányszint egyszerre biztosítja a költségvetés finanszírozhatóságát és a reálgazdasági növekedést, érdemben hozzájárul a növekedés szintjéhez. Azt is mondhatom, hogy ennek a hiányszintnek is köszönhető, hogy jövőre 5 százalék feletti növekedéssel kalkulálunk. Azzal természetesen egyetértek, hogy ha ennél is, az 5,2 százaléknál is nagyobb növekedést érünk el, akkor érdemes elgondolkozni, hogy csökkentsük-e az államadósság mértékét a most látotthoz képest vagy sem. De ismétlem, nemcsak a növekedés hat vissza a hiányra és az államadósságra, hanem a hiányszint is a növekedésre. Mi úgy látjuk, hogy a magyar gazdaság potenciális kibocsátása 2022-ben még a tényleges kibocsátás alatt lehet, hiszen a válság hullámait érezzük. Ekkor kell az anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni, amire Varju László elnök úr is és Mellár Tamás képviselő úr is utalt. Ez van a közgazdasági szakkönyvekben, ebben van nagyjából konszenzus, hogy amikor a potenciális kibocsátás még nagyobb, mint a tényleges kibocsátás, akkor a kormányzatnak segítenie kell. (13.20) Ezért céloztuk meg az említett 5,9 százalékos hiányszintet, ugyanakkor a gazdasági növekedés beindulásával ez a hiányszint a következő években mérséklődhet, 2024-ben 3 százalékra, 2025-ben 2 százalékra, amint az Országgyűlés részére benyújtott részletes dokumentumok tartalmazzák. Tehát ebből a kontextusból nézve én azt gondolom, nem beszélhetünk választási költségvetésről, szemben például a 2002-es vagy a 2006-os költségvetésekkel. Varju elnök úr az adósságnál a trükközés szót használta. Engedjék meg, hogy azt mondjam, ez a kormány nem trükközik; ha kicsit pikírt szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy nem ez a kormány trükközik a számokkal. Abban, hogy az adósságráta csökkenhet, a sokat emlegetett növekedésnek érdemi szerepe van. Többen elmondták, hogy talán túl optimisták vagyunk az 5,2 százalékos növekedési számmal. Felidézném azt, amit Varga Mihály miniszter úr az expozéban mondott. Ha az Európai Bizottság 5,5 százalékos növekedését nézzük meg, vagy ha az IMF nyilvános, 5,9 százalékos növekedését nézzük meg, akkor jó esélyünk van arra, hogy a mostani kormányzati növekedési számot pesszimistának tekintsük, és jó esélyünk van arra, hogy az 5,2 százaléknál nagyobb növekedés elérése esetén még könnyebb lesz az adósságráta csökkenése. Az adósság finanszírozásának a költségeiről nem beszélek. Sokszor elhangzott, hogy igen, ezt a 2020-ban megugró államadósságot ma jóval olcsóbban finanszírozzuk, mint az előző válság idején, de a finanszírozási csatornáknál azt is el kell mondjam, hogy a devizaadósság - legyen szó euróban, jüanban vagy bármilyen más devizában denominált államadósságról -, tehát a devizaadósság arányát is csökkentjük 50 százalékról 20 százalék alá; ebbe a 20 százalékba kell beleérteni mindenféle külföldi finanszírozást. Vissza kell utasítsam azt az állítást, amit Szabó Timea képviselő asszony fogalmazott meg, mely szerint a kínai finanszírozás hazaárulásnak tekinthető. Két dologra hívnám fel képviselő asszony figyelmét. Egyrészről az Egyesült Államok adósságának a második legnagyobb finanszírozója Kína. Japán az első, Kína a második legnagyobb. S még egy dolgot hadd mondjak: ha a képviselő asszony megnézi, mondjuk, a francia államadósság-kezelő honlapját, akkor kínai nyelven is elérhető. Tehát amikor hazaárulást említ, akkor javasolnám, hogy Joe Biden elnök úr adminisztrációját vagy Emmanuel Macron elnök úr adminisztrációját is
