Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
2239 százalékra, végül 2020. január 1-jével 30-ról 40 százalékra növeltük. Így két év alatt a négyszeresére emeltük azon nemzetiségi pedagógusok nemzetiségi pótlékát, akik a lekötött idejük legalább 50 százalékában nemzetiségi nyelven oktatnak, nevelnek. Egyidejűleg 2020. január 1-jével bevezettünk két alacsonyabb mértékű - most már, a négyszeri emelés után alacsonyabb mértékű -, 25 százalékos, illetve 10 százalékos pótlékkategóriát azok részére, akik korábban nem részesültek nemzetiségi pótlékban, így ma már minden nemzetiségi pedagógus részesül nemzetiségi pótlékban, ráadásul differenciáltan, a nemzetiségi nyelven történő oktatással-neveléssel töltött munkájával arányosan. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a nemzetiségi pótlékot fenntartótól függetlenül minden nemzetiség minden nemzetiségi pedagógusa megkapja, és a fenntartóknak a nemzetiségipótlék-emelés bérfedezetét nem más keret terhére kellett úgymond kigazdálkodni, hanem minden évben megkapták költségvetési többletként, és meg fogják kapni a jövőben is. A nemzetiségipótlék-emelés így mintegy négyezer nemzetiségi pedagógus részére 2021-ben már közel 3,5 milliárd forint többletjövedelmet biztosít és fog biztosítani a továbbiakban is minden évben. A nemzetiségipedagógus-program második nagyon fontos pontjaként beindítottuk a nemzetiségipedagógushallgatói ösztöndíjat. 2018. szeptember 1-jétől a nemzetiségióvodapedagógus-hallgatók első évfolyama részéről 87 fővel kötöttünk szerződést, majd 2019. szeptember 1-jétől már a nemzetiségióvodapedagógushallgatók mindhárom évfolyamáról és a nemzetiségitanító-, -tanár-, -szaktanár-hallgatók első évfolyamáról 317 fiatallal kötöttünk szerződést. 2020. szeptember 1-jétől az ösztöndíjat már ki tudtuk terjeszteni a nemzetiségitanító-, -tanár-, -szaktanár-hallgatók mind a hat évfolyamára, így 417 fiatal nemzetiségipedagógus-hallgatóval kötöttünk ösztöndíjszerződést. Ráadásul a hét érintett nemzetiség részére az ösztöndíjak teljes lebonyolítását, elszámolását a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ végzi, így ezzel nem terheljük az állami apparátust. Mindezzel párhuzamosan komoly erőfeszítéseket tettünk, teszünk a képző egyetemek és főiskolák felé annak érdekében, hogy ne csak a nemzetiségi hallgatók számát tudjuk növelni, hanem a nemzetiségipedagógus-képzés minőségét, elsősorban a nemzetiségi nyelvi kompetenciák jelentős fejlesztését is. Ennek a munkának a java azonban még előttünk van, erről majd pénteken kívánok még egy kicsit részletesebben beszélni. Már a 2017. évi központi költségvetési törvény általános vitája során is és azóta minden évben ezen a ponton a hozzászólásomat azzal folytattam, hogy mindezen rendkívül örömteli, régóta várt pozitív változások után azt gondoljuk, hogy ez egy olyan pillanat, amikor minden, kétségtelenül továbbra is meglévő gondot, feladatot, feszültséget félretéve fenntartás nélkül köszönetet kell mondjunk - és ezt teszem most is. A Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség nevében ismételten megköszönöm elsősorban természetesen a kormánynak, de az egész magyar parlamentnek, minden egyes korábbi és mai parlamenti képviselőnek az elmúlt hét évben nyújtott nemzetiségi támogatást. Külön is köszönöm, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek ügyeit egyfajta íratlan szabályként kivették a napi politikai csatározásokból, és az elmúlt hét évben minden nemzetiségi előterjesztést lényegében egyhangúlag fogadott el a parlament. Hálásan köszönjük, Isten tartsa meg ezt a jó szokásukat a jövőben is! Ugyanakkor ezen eredményeket, támogatásemeléseket a konkrét számokon túl a magyarországi nemzetiségek helyzetének teljes körű áttekintésével a helyükön kell kezelni és értékelni. Egyrészt, aki az elmúlt évek nagyon pozitív nemzetiségi változásait, pusztán a számokat és a százalékokat nézi, és csak ezeket ismeri, látja, az teljes joggal vetheti fel, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek az elmúlt években kiemelt támogatásemelést kaptak a költségvetés általános növekedéséhez képest, és ebből a szempontból vitathatatlanul igazuk is van. Másrészt viszont, aki átfogóan látja, történelmi mélységében ismeri a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek helyzetét; a teljes folyamatot; a számok mögött lévő tartalmat; hogy milyen mélyről indultunk; hogy anyanyelvünk, identitásunk, hagyományaink megőrzése, gyerekeink részére történő át- vagy ma már sokkal inkább visszaadása terén milyen nagyságrendű feladataink vannak; mennyire az utolsó órában vagyunk; milyen durva asszimiláció zajlott hat-hét évtizeden át, az azt is tudja, hogy az elmúlt hét év még csak arra volt elég, hogy megkapaszkodjunk, újra hitet kapjunk, és új lendülettel elinduljunk azon az úton, elindítsuk azokat a hosszú távú programokat, amelyek reményeink szerint a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek túlélését, nemzetiségi létünk fennmaradását biztosíthatják. Ennek a két nézőpontnak, véleménynek az egyeztetése, megismerése, a megfelelő konszenzus kialakítása volt a jellemzője már a 2019-es, a 2020-as és a mostani, 2022-es központi költségvetésitörvény-javaslatokkal kapcsolatos nemzetiségi igények egyeztetési folyamatának is. (13.10)
