Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihá... - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihá...

2216 Mennyire más ez a helyzet most, amikor egy erős és aktív költségvetés után ér minket egy egészségügyi válság, egy járványhelyzet, ami bedönti a gazdaságot is, és mégsem kényszerülünk olyan mozgásokra, mint amit a gyenge szocialista kormányzás megélni volt kénytelen abban a válságszituációban. Itt a dolog lényege abban van, és itt Varga Mihály egy mondatára utalok: tett egy összevetést. Azt mondta, hogy 2014-19 között a magyar gazdaság 4,1 százalékkal növekedett átlagban, addig, ameddig az Európai Unió csak 2,1 százalékkal növekedett. Ez azt mondja nekünk, hogy ez egy felzárkózási időszak. Ha ezt tudjuk tartóssá tenni, akkor Magyarország Európa fejlettebb világához képest felzárkózni lesz képes. Valljuk be önkritikusan, hogy a rendszerváltás óta kevés ilyen időszakot tudott produkálni az ország, sőt egyáltalán nem tudott produkálni, de a 2010 óta megélt költségvetési és gazdasági időszak ilyen, és nyilvánvalóan mi, aki ezt megéltük, egyszer végre elértük, hogy dinamikusan növekszik Magyarország, mint az Európai Unió átlaga. (Sic!) Ezt őrizni is szeretnénk. Az igazi kérdés számunkra az, amikor a gazdaság számait összeállítjuk, és a költségvetést egyben megtervezzük, hogy ezt a boldog állapotot, amit kínkeservesen elértünk, hogy tudjuk minél előbb újraélni. Erről szól 2020 óta minden. 2020-ra azért kell visszanyúlnom, mert 2020 tavaszán ért minket el a járvány, hihetetlen visszaesést jelentett, fogalmunk sem volt róla addig, hogy ez mennyire lesz tartós. Gondoljunk a 2020-as gondolatainkra! Abban gondolkodtunk még, hogy ez egy egyszeri sokk, ami ér minket, és gyorsan túl leszünk az egészen. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Ma sem hordjuk a bölcsek kövét járvány kapcsán a zsebünkben. Félünk már egy negyedik hullámtól. Mindennek megvan a lehetősége, minden beoltottság ellenére is, ezért igaza van a Számvevőszék elnökének, amikor azt mondja, hogy monitorozni kell a folyamatokat is és gyorsan reagálni a történésekre. (10.40) Ezt 2020-ban meg tudtuk tenni, mert 2020-ban az első negyedévi, nagyon nagy visszaesés után a harmadik negyedévben már gyakorlatilag visszakorrigált a költségvetés. Ez mérhető volt akkor a munkanélküliek számában, év végére már körülbelül ugyanannyi embert tudtunk foglalkoztatni, mint amennyit év elején foglalkoztattunk. Az egész válságkezelésnek akkor is a központi kérdése az volt: munkahelyeket megőrizni és újakat teremteni minden válságszituáció ellenére is. 2021-ben ma azt látjuk, hogy 4,3 százalék bővülés várható. Nyilvánvalóan sok függ attól, hogy Magyarország talán Európában először az oltottsági jó számok miatt viszonylag időben tudja újraindítani a gazdaságot, több héttel előbb, mint azt esetleg megteszik más európai országokban. Ennek a sikeressége nyilvánvalóan a növekedés realizálásában kulcskérdés. Ezekre a növekedési számokra építve a 2022-es költségvetés pedig 5,2 százalék növekedéssel kalkulál. Idehozok még 2021 kapcsán egy másik számot, ez a beruházási ráta. Soha ilyen számokat magyar költségvetés kapcsán elmondani nem lehetett, ami már 2021-ben előkerült: 27,9 százalékos beruházási ráta. Ha ezeket a magas számokat tartani tudjuk - márpedig tartani akarjuk, ezért ösztönözzük minden módon a beruházásokat -, ez azt vetíti előre, hogy a jövőben ezek a beruházások, amikor működni fognak, tartósan stabilizálják a magyar gazdaságot egy viszonylag nagy gazdasági növekedés állapotában. Azért, hogy felsoroljam a fő keretszámokat, amire ez a költségvetés épít, ugye, azt már említettem, hogy 5,2 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálunk ebben a ’22-es költségvetésben. Az inflációt 3 százalékra várjuk; a hiány 5,9 százalékra van tervezve, ’21-ben ez még, ugye, 7,5 százalék. Itt nyúlhatok vissza Kovács Árpád Költségvetési Tanács-elnök úr mondataira, a Költségvetési Tanács azt mondja, hogy talán a megtervezett hiányt jobban lehetne csökkenteni. Nyilvánvalóan majd az ellenzéki képviselők elmondják, hogy ezt azért nem tesszük, mert választási év van, és ha ezt mondják, akkor részben igazat adok nekik. Tehát egyrészt azt gondolom, hogy racionális most több pénzt nyomni a gazdaságba, ezt teszi egész Európa. Ezért függesztették fel azt a soha meg nem kérdőjelezhető állapotot, korábbi állapotokra gondolok, hogy 3 százalékkal nagyobb hiánnyal tervezni egy költségvetést, ugye, ez szentségtörés - most az Európai Unió adott erre biztatást. Az persze mérlegelés kérdése, hogy milyen gyorsan térünk vissza a 3 százalékhoz, mert nyilvánvalóan vissza akarunk térni. Nem akarunk sokáig sem 7,5 százalékkal, sem 5,9 százalék hiánnyal kalkulálni, mert ez nyilvánvalóan hosszú távú eladósodást jelentene. De azt gondolom, hogy most szükség van ezekre a többletpénzekre, ezekre az állami megnyilvánulásokra a költségvetés kapcsán, és én kormánypárti képviselőként azt mondom, ha ebben önök fellelni vélnek egy olyan szempontot, hogy választások előtt állunk, akkor én azt mondom, hogy igen, választások előtt állunk. Ez az én gondolkodásomat motiválja; majd a megszólalásaim végén a saját választókörzetem kapcsán mondok néhány örvendetes számot. Ha a kormány nem így gondolkodna, akkor talán nem tudnám elmondani a csak a választókörzetemet érintő számokat.