Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihá... - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihá...

2217 A gazdaság újraindítása költségvetésének mondjuk mi a 2022-es költségvetést, ellentétben a „bosszú költségvetésével” és „Európa legkegyetlenebb költségvetésével”. Számokkal alátámasztva, hihetetlen szépen hangzó nagy szám: 7300,962 milliárd, tehát több mint 7000 milliárd, 7300 milliárd forint csak a gazdaság újraindítására. És ha ezen belül is nézem a számokat, akkor azt tudom megállapítani, hogy ebből 423 milliárd úgy realizálódik a magyar gazdaságban, hogy ezt a kormány nem szedi be, mert terheket csökkent. Otthonteremtés kapcsán, itt az áfa- és illetékmentességre utalhatok, ami 170 milliárd megtakarítást jelent a gazdasági szereplőknek; a 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárdot hagy a családoknál és az érintetteknél; és a munkát terhelő adók csökkentésére is lehetőség van a válság ellenére is: 2022-ben ez 113 milliárd megtakarítását jelenti, amit a költségvetés nem vesz el a gazdasági szereplőktől. Ha azt nézem, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterven belül mennyi hazai forrást és mennyi uniós forrást mozgósítunk, akkor azt az örömteli számot látom, hogy nemzeti forrást többet használunk fel, mint uniós forrást. Én még emlékszem azokra a költségvetésekre, amikor fejlesztésre csak az uniós források jutottak az önök időszakában, mert a hazai gazdaság olyan állapotban volt, hogy szinte semmit nem tudott kitermelni fejlesztésekre, mindig csak az uniós forrásokra voltunk utalva. Most a hazai forrás, a nemzeti forrás nagyobb, mint az uniós forrás; ez 3833 milliárd, hogy csak a nagyságrendeket érzékeltessem. Néhány tétel ezen belül: beruházási alap 550 milliárd, foglalkoztatási támogatások, képzések 434 milliárd, 13. havi nyugdíj második üteme és nyugdíjprémium 228 milliárd. A nyugdíjprémiumnál álljunk meg egy pillanatra, bár mind a kettőről érdemes beszélni. A szocialista válságkezelés kapcsán, akkor, amikor a nemzetközi intézmények diktáltak a magyar kormánynak - mert nem volt soha addig erős és kiszámítható kormányzás -, többek között a korábban megítélt 13. havi nyugdíjat is a szocialista kormány kénytelen volt elvenni a magyaroktól. Most ezt a kormány visszaépíti: 2022-ben már kétheti pluszforrással kalkulálhatnak a nyugdíjasok. És a nyugdíjprémium sem magától értetődő, a magyar jogszabályok ismerték a nyugdíjprémium intézményét, korábban is meg volt fogalmazva az, hogy ha 3,5 százaléknál nagyobb a növekedés, akkor a nyugdíjasoknak nyugdíjprémium jár. Csak azok, akikre ők bízták az országot akkor, előttünk - a szocialista kormányok - soha nem teljesítettek olyan számokat, hogy ezt a nyugdíjprémiumot fizetniük kellett volna. A mi kormányunk most pedig évek óta már nyugdíjprémiumot fizet azért, mert ez a jogszabályi eljárás, mert ez így helyes, de alapvetően azért, mert a magyar gazdaság évek óta 3,5 százaléknál nagyobb számokat produkált növekedés tekintetében. Ezzel kalkulálunk 2022-ben újra, és ezért nyugdíjprémiumot is fogunk fizetni a nyugdíjasoknak. A „Modern városok” program, a magyar falvakat érintő program természetesen tovább folytatódik. Infrastrukturális fejlesztésekre - nagy a lemaradás az országban minden tekintetben ilyen szempontból, az utóbbi évek látványos fejlesztései ellenére is - 462 milliárdot fogunk fordítani, és még sorolhatnám: sportra, kultúrára, agráriumra, és így tovább, és így tovább. És persze van 3000 milliárd európai uniós forrásokra. Az eddigi rendnek megfelelően különböző minisztériumok által indított programokon keresztül, pályázati rendszerben kerülnek nyilvánvalóan ezek a források majd felhasználásra. Látványosan több pénz fog jutni vidékfejlesztésre. Z. Kárpát képviselő úr azt mondja, hogy Szabolcs-Szatmárban talán ki sem lehetne mondani, hogy a magyar átlagkereset 400 millió. (Sic!) Ki lehet mondani, Szabolcs-Szatmárban ebben kételkednek, Baranyában is kételkednek, ha egy ilyen számot kimondok, de ez nekem képviselőnek azt mondatja, hogy úgy jön ki ez a 400 millió, hogy ebből Szabolcs-Szatmárban meg Baranyában nagyon keveset vagy sokkal kevesebbet érzékelnek a pénztárcában, viszont vannak az országnak dinamikusabb részei, mondjuk, Budapest, ahol ennél azért jóval nagyobb számok vannak, mert így jön ki az átlag. Ezért lesz nekünk törekvésünk az elkövetkezendő időszakban, hogy még több forrást biztosítsunk az agráriumra és úgy általában a vidékre, hogy Szabolcs-Szatmárban meg Baranyában is inkább... (Hende Csaba: 400 ezer!) - 400 ezer, igen, képviselőtársam súgta, 400 ezerről beszélek az átlagfizetések kapcsán -, tehát hogy a magyar vidéken is megérezzék ezeket a viszonylag szépen hangzó átlagfizetéseket, és a pénztárcájukban ezeket realizálni is tudják. Ha egyes területekre kitérek, hogy ennek a költségvetésnek mik a fő és hangsúlyos területei, akkor nyilvánvalóan, ahogy eddig is képviseltük a munkahelyteremtést, itt egy pillanatra megint megállok. (10.50) Jól érzékelhető most a válságkezelés kapcsán, tehát azt mondhatnám, hogy 2020 óta, mióta a világjárvány ránk köszöntött, hogy mennyire másképp gondolkodik a kormányoldal válságkezelés kapcsán, és mennyire másként a baloldaliak. A baloldaliaknál, ami nekem megmaradt - lehet, hogy az én hibám, hogy más nem maradt meg - alapvetően az a gondolkodás, hogy a válságot úgy kell kezelni, hogy ilyenkor szétterítünk sokaknak forrásokat. A szétterítésnek a klasszikus példája az lett volna, amit valamelyik ellenzéki párt