Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
2200 Engedjék meg, hogy itt Jonathan Schattke amerikai számítástechnikust idézzem: „Igaz, hogy a kényszer az újítás anyja, de a kreativitás az apja, és a tudás a bábaasszonya.” Azaz, ahhoz, hogy egy újítás - jelen esetben a táv- és otthoni munka sikere - a világra jöjjön, a kényszer szülte helyzet mellett szükség van kreativitásra és tudásra, annak tudatosítására egyaránt. Az otthoni munkavégzés térnyerésével ugyanis a digitális tudás felértékelődik; továbbá a járvánnyal pedig újabb lendületet kap a közszolgáltatások és a hivatali ügyek intézésének digitalizációja, amely nemcsak egyszerűsíti az ügyintézést, de a korrupció megelőzésének és a gazdaságfehérítésnek fontos eszköze is egyben. Mindezek alapján jól látható, hogy a munkakultúra számos átalakuláson megy keresztül. Idesorolható, azt gondolom, az a ’22-es kormányzati döntés, illetve az Országgyűlés megerősítése, hogy a 25 éven aluliak szjamentessége, az egészséget károsító terméket terhelő díjak vagy akár „a szennyező fizet” elv megjelenése az állami elvonórendszerben elősegíti a társadalom jóllétének biztosítását, amellett, hogy ezek az intézkedések a társadalmi és környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárulnak. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a beruházásoknak kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés dinamikájában, és azt is ki kell emelni, hogy a beruházások további erősödése várható. (9.00) Ugyanakkor a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfutása a beruházási piac túlfűtöttségét eredményezheti. Számolni kell azzal, hogy a hazai kínálat csak fokozatosan képes felfutni, így a kereslet hirtelen emelkedése áremelkedéshez vezethet, valamint az import iránti igény is növekedhet. Ugyanakkor ez elősegítheti új innovatív vállalkozások tömegeinek a megjelenését. A digitalizáció és a fenntarthatóság meghatározó tényezőkké vált az életünkben. Egyrészt a digitális térben végzett munka, a digitális oktatás, a digitális közszolgáltatások vagy éppen a szolgáltatások széles köre megkerülhetetlen tényezővé válnak a mindennapjainkban, a társadalom egyre jobban alkalmazkodik az online tér körülményeihez. Másrészt a fenntarthatóság kiterjedt értelmet kapott, nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságra is figyelemmel kell lennünk. Az imént említett két tényezővel egyidejűleg kijelenthető, hogy a makrogazdasági bizonytalanságok okán a költségvetés rezilienciája, azaz rugalmassága is elengedhetetlen szempontként jelent és jelenik meg nemcsak az idei, hanem már a múlt évben is. A rugalmas költségvetés célja egyrészt az, hogy az állam képes legyen biztosítani az állampolgárainak a jólétét, biztonságát, másrészt a reziliencia és a fenntarthatóság segíti az ország versenyképességének további erősítését, úgy, hogy az előre nem látható helyzetekre való felkészülést is biztosítani kell. Tisztelt Országgyűlés! Amint azt alelnök asszony már ismertette, az Állami Számvevőszék az Alaptörvénynek megfelelően a Covid-19-világjárvány miatt alapjaiban megváltozott körülmények között is ellátta a jogszabályokban előírt feladatait, és elkészítette véleményét a 2022. évi központiköltségvetésitörvény-tervezetről, amely jól láthatóan a gazdaság újraindítására helyezi a hangsúlyt. Nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetés számai mögött. Mint az önök előtt is ismert, 2013-tól, azaz a sikeres konszolidációt követően a magyar gazdaság ráállt egy kiegyensúlyozott növekedési pályára. Mondhatom úgy is: helyreállt az ország gazdasági függetlensége, így egyre bővült szuverenitásának mozgástere. Több tényezőnek köszönhetően a gazdasági növekedés többnyire még a kormányzati előrejelzéseknél is gyorsabbnak bizonyult évről évre. A koronavírus-járvány következtében azonban ez a növekedési trend megtört, és jelenleg az a releváns kérdés, hogy a magyar gazdaság mikor tud visszatérni a növekedést jelentő pályára. A 2022. évi költségvetési tervezés szempontjából meghatározó körülmény a koronavírus-járvány, amelynek következményei befolyással lehetnek a globális és a magyar gazdaság jövő évi kilátásaira. Azonban - ahogy azt a tavalyi expozémban is hangsúlyoztam - Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a hazai makrogazdasági környezet ismét kedvezőbbé válhat gyorsan, ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány kezelése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány esetleges további hullámai hatással lehetnek hazánk 2022. évi központi költségvetésének végrehajthatóságára, amelyre egyébként a költségvetési számokban is félretesz, pénzügyileg is ehhez mozgásteret és pénzügyi lehetőségeket biztosít. Jó esetben ezt tartalékként, kevésbé rossz esetben pedig biztonságot jelentő tényezőként értékelhetjük. Ennek következtében, a járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett, a gazdaság élénkítését, újraindítását is biztosító intézkedésekre is szükség van, amelyek hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára is. Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőnyt jelent Magyarország számára. Gondoljunk csak vissza,
