Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
2201 hogy már a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság ráirányította a figyelmet arra, hogy számos ország nem kellően készült fel a gazdasági sokkok kezelésére, és emiatt a hirtelen fellépő gazdasági visszaesés költségvetésük egyensúlyának megbomlásához és államadósságuk drasztikus emelkedéséhez, valamint a lakosság elszegényedéséhez vezetett. Mindez előtérbe állította és állítja jelenleg is a költségvetés reagálóképességének erősítését, másképpen a költségvetés rezilienciájának fokozását. A költségvetési reziliencia értelmezési lehetőségeinek alapja Magyarország Alaptörvénye 37. cikkének (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. Az Alaptörvény ezen előírására figyelemmel a rugalmas reagálási képesség mellett a költségvetési folyamatok átláthatóságát is biztosítani szükséges. Ez azt jelenti, hogy a reziliencia érdekében lehetővé kell tenni egyrészt azt, hogy a költségvetés végrehajtásáért felelős szervek indokolt és a törvények által engedélyezett mértékben eltérjenek a költségvetési törvényben meghatározott tervszámoktól, előirányzatoktól. Másrészt viszont ezeket az eltéréseket és azok indokait átláthatóvá kell tenniük nemcsak az Országgyűlés, hanem az adófizetők számára is. Ennek az elmúlt időszakban történt eseményeit az ÁSZ elemzi, és hamarosan majd nyilvánosságra is fogja hozni, hogy hogyan valósult meg a múltban ez; úgy gondolom, a jövőre vonatkozóan hasonlóan fontos ezeknek a követelményeknek a teljesülése. A költségvetés végrehajtásának szempontjából a rugalmasságot alapvetően két tényező teszi szükségessé. Egyrészt a költségvetési év során az előirányzatnál kisebb vagy több bevétel teljesülhet. Másrészt a költségvetés végrehajtása közben módosulhat a kiadási előirányzatok teljesülése az eredeti előirányzathoz képest; például lassabban halad előre egy beruházás, vagy több személy válik jogosulttá egy támogatásra. A bevételi, illetve a kiadási előirányzatok teljesülése többféle ok miatt is eltérhet az eredeti előirányzattól. Ezek alapján az eltérés év közben, illetve a költségvetési év végén túl- vagy alulteljesülés is lehet. Az eltérés indokai közé tartozik többek között a közfeladat tartalmának, kiterjedésének módosulása, az igénybevevői kör változása, új közfeladat megjelenése, a gazdasági körülmények módosulása, például a vártnál nagyobb gazdasági növekedésből adódó, tervezettnél magasabb adóbevételek realizálása, vagy valamilyen egyéb, nem várt esemény bekövetkezése. Tisztelt Országgyűlés! Tehát mindezeket összefoglalva, vajon miért is fontos a költségvetés rezilienciája? Úgy gondolom, kizárólag költségvetési szempontból nézve, a rezilienciának két jelentős következménye van. Az egyik az, hogy a környezeti változások ellenére a költségvetés fő céljai teljesülnek. A másik, hogy a költségvetési szervek egy némileg megváltozott környezetben is végre tudják hajtani a közfeladatokat, és az ezt szolgáló előirányzataik évközi elvonására vagy zárolására csak végső esetben kerül sor, és az adórendszer stabilitását fenn tudja tartani, így a gazdaság szereplői számára egy kiszámítható gazdaságpolitikai környezetben a kormányzat hozzá tud járulni a stabilitás fennmaradásához. Ugyanakkor a költségvetés rezilienciája növeli a kiszámíthatóságot, így tágabb értelemben a gazdaság többi szereplője számára is nagyobb biztonságot ad. Az államadósság-szabály betartása is stabilitást növelő tényező a vállalkozások, az üzleti szféra számára, mivel így az állam nem támaszt pótlólagos pénzkeresletet, azaz nem szorítja ki a vállalkozásokat és a lakosságot a pénzpiacokról. Következésképpen a költségvetés rezilienciája nem egy fiskális jellegű, technikai kérdés, hanem komoly gazdaságpolitikai jelentősége van. Mindezek alapján azt mondjuk, hogy a 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország, annak lakói és vállalkozói számára. A költségvetésitörvény-javaslat ugyanis épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire, és a gazdaság újraindítása keretében olyan területek kerülnek előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a gazdaság fejlődését, a válságból való tartós kilábalást. Továbbra is cél a járvány elleni védekezés fenntartása, a munkahelyek védelme és újak létrehozása, a gyermekes családok és a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok támogatása, de talán mondhatjuk, hogy minden társadalmi réteg számára egy bővülő pénzügyi lehetőséget kínál a ’22-es költségvetés. (9.10) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Költségvetési expozémat azzal zárom, hogy kihangsúlyozzam, hogy a járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon. Ezért kiemelt szempont, hogy a 2022. évi költségvetés végrehajtását folyamatos monitoring, azaz irányított menedzsment kísérje. Az erős és aktív kormányzásra most minden korábbinál nagyobb szükség van a folyamatos bizonytalanságok sikeres kezelése érdekében. És engedjék meg, hogy itt köszönjem meg a tervezés-előkészítésben részt vevő több ezer kolléga munkáját, hiszen minden intézmény, minden önkormányzat, minden központi szervezet gazdasági tervezői, szakmai
