Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2019. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

220 saját munkájáról számol be, és tényleg csak néhány napot jelent 2019. évben az ön tevékenysége, amelyik nyilván nem lehet még meghatározó egy egész évre. Ez az az év, amely Handó Tünde - akit mi annyiszor bíráltunk, az ő tevékenységét - utolsó éve volt, és bizony komoly nyomot hagyott hátra mindannyiunkban az ő tevékenysége. Kiben milyet - biztosan volt, akiben pozitívat, kiben negatívat. De akkor is ez egy speciális helyzet, hiszen elnök úrnak most nem a saját munkájáról kell beszámolnia, hanem nyilván az elődjének a munkájáról, amelyet megpróbált minden szempontból teljesen konkrétan és korrekt módon összeállítani. Nagyon örülök annak, hogy ennek a beszámolónak egyik központi kérdése és felvetése a két legfontosabb dolog, ami az időszerűség és a megalapozottság. Hiszen már amikor a jogi egyetemi tanulmányainkat megkezdtük, akkor rögtön tanultuk az első órák egyikén, amikor a valódi jogot kezdtük el megismerni, hogy mennyivel nagyobb a hatása a jog érvényesítésének akkor, ha az minél hamarabb történik, például egy büntetőügyben a közösségre is milyen hatása van, vagy milyen visszatartó ereje van egy büntetésnek abban az esetben, ha hamar történik és gyorsan történik a megoldás, ha gyorsan szabják ki a büntetést, akkor legalább kétszer akkora a hatásossága egy büntetésnek. Ezért is fontos az időszerűség kérdése, és nyilván az időszerűség mellett a megalapozottság is rendkívül fontos. Látjuk azt, ha a statisztikai adatokat megnézzük, hogy több befejezés történt, mint 2018-ban, tehát 15,6 százalékkal nőtt a befejezések száma. Azt gondolom, hogy központi kérdés mind a jogkereső állampolgár számára, mind a bíróság szervezete számára is, hogy mennyi ügyhátralék keletkezik. Nyilván azt jelenti ez a 15,6 százalékkal több befejezés, nyilván 116 százalékot dolgozik a bíróság, hogy akkor az ügyhátralékot dolgozták le, és ez egy nagyon fontos dolog. Ugyanígy egy nagyon pozitív dolog, hogy az egy éven belül befejezett ügyek száma is nagyon jó adatokat mutat, hiszen a járásbíróságokon 86,3 százalékról beszélünk, a törvényszékeken 86,5 százalék, az ítélőtáblán 97,6 százalék. Civilisztika ügyszakban, ami az összes ügy 55 százaléka, tehát a legnagyobb falat a bíróságok tekintetében, elnök úr elmondta, hogy az ügyek 92,7 százaléka jogerőre emelkedett. (18.00) Ez egy nagyon pozitív adat, hiszen mindenki költséget kímél meg abban az esetben, hogyha nem veszi igénybe a másodfokot, adott esetben a rendkívüli harmadfokot. Ennek jelentős költségkímélő hatása van. Amennyiben nem fellebbezik meg, nyilván ez egy kétélű dolog, mert lehet, hogy aki nyilván nem rendelkezik költségmentességgel, és komoly összegről van szó, esetleg nem meri megkockáztatni a másodfokú eljárást, amely jelentős többletköltséggel jár. De nyilván itt elsősorban azt kell feltételeznünk, hogy az állampolgárokat megnyugtatta az a döntés, amelyet az elsőfokú bíróság meghozott. Bizony én azt gondolom, hogy egy bírósági eljárásban talán az a legpozitívabb dolog, a legpozitívabb egy ügynek, egy ítéletnek a kicsengése, hogyha azt a vesztes fél is el tudja fogadni, mert maga a bíró olyan szinten tudja alátámasztani indokokkal, jogszabályokkal, hogy az a vesztes fél számára is elfogadható, és nyilván ebben az esetben a legjobb az a bírósági ítélet. A hatályon kívül helyezési arány is jelentősen javult, az elnök úr erről is beszámolt, hiszen az előző évekhez képest például a büntető ügyszakban 3,8 százalékról 2,7 százalékra csökkent a hatályon kívül helyezett ügyek száma a járásbíróság-törvényszék vonatkozásában, a törvényszék-ítélőtábla vonatkozásában pedig 3,9 százalékról 1,8 százalékra. Tehát azt látjuk, hogy már 1-2 százalék körül mozog a hatályon kívül helyezések száma, ez igazán nagyon kicsi arány. Amit én nem találtam, és lehet, hogy én néztem meg felületesen, és figyeltem kifejezetten az elnök úrnak a beszámolójára, de abból sem hallottam ki, hogy adott esetben milyen a teljes egészében megváltoztatott ügyeknek az aránya. Nyilván az sem lehet túl sok, hogyha 92,7 százalék első fokon jogerőre emelkedik, 1,8 százalék kerül hatályon kívül helyezésre. Nyilván a jó része hatályában fenntartásra kerül, és egy bizonyos pici százalék lesz, amit majd meg fog változtatni. De azért ennek is lehet adott esetben jelentősége. Az elnök úr is beszélt, illetve az előttem felszólaló vezérszónok is beszélt az ügyérkezés csökkenéséről, hogy ez már tendencia a bíróságon. Én azt láttam, hogy nem olyan nagy mértékű ez az ügyérkezés-csökkenés, hiszen ez 5-10 százalék, sőt bizonyos esetekben 1-2 százalékról beszélhetünk. Azonban az a tapasztalatom jó néhány bíróval beszélgetve, az ország sok pontján járva, hogy arról számolnak be ezek a bírák, hogy az valóban érezhető, hogy csökkent az ügyérkezéseknek a száma, viszont a most érkezett ügyek sokkal nehezebbek, mint a tíz évvel ezelőttiek, jóval nehezebb a jogi elbírálásuk, sokkal több időt vesz igénybe, sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek ezek az ügyek, sokkal nagyobb utánanézést és bizonyítást igényelnek. Tehát nem biztos, hogy azt jelenti ez a néhány százalékos ügyiratcsökkenés, hogy ez a bíróságok, a bírák számára könnyebbséget jelenthet. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt jelenti, ez jelentheti kifejezetten azt is, hogy nehezedett. Tehát önmagában ezek a mérőszámok nem biztos, hogy sok mindent kifejeznek.