Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2019. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

221 Arról már beszéltem, hogy a befejezett és érkezett ügyek aránya egy fontos kérdés. Itt szinte minden szinten javulás van, járásbíróság, törvényszék, táblák, Kúria, mindenütt száz százalék fölötti teljesítésről beszélhetünk. Tehát ügyirathátralék-ledolgozás történt, amihez itt gratulálok is a bíráknak, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani az OBH minden dolgozójának, a bíróságok dolgozóinak, mind az ítélőbíráknak, bíráknak, bírósági titkároknak, fogalmazóknak, ügykezelőknek, igazságügyi alkalmazottaknak, tisztségviselőknek és mindenkinek, aki bármilyen formában is segíti a bíróságoknak a munkáját. Az is kifejezetten pozitív dolog, hogy a peres ügyeknek csaknem a 90 százaléka egy éven belül befejeződik. Tehát itt az időszerűség alátámasztása azért egy szép számmal bizonyításra kerül. Igen, arról már beszéltem, hogy a jogerőre emelkedés aránya 92,7 százalékos, ez nagyon jó eredmény. Egy következő tevékenység a jogszabály-véleményezési tevékenység, amiről szeretnék szót ejteni. Ez is egy érdekes kérdés, hiszen maguk a bírák azok, akik a jogszabályokat alkalmazzák, magas szinten alkalmazzák. Tehát valószínűleg a jogszabályoknak az alkalmazásáról ők tudnak a leginkább, legközvetlenebbül és legprofibb módon véleményt alkotni. Ezért azt gondolom, hogy a törvényhozó számára rendkívül fontos az, hogy ez a visszacsatolás megtörténjen, minél magasabb szinten megtörténjen, és általában nagyon pozitívnak tartom azt, hogy nagyon sok esetben ki is kéri akár a kormányzat is egy törvényjavaslatnál az OBH és ezen keresztül a bírák véleményét egyes törvényjavaslatokról. Azonban az a tapasztalat és a bírák arról panaszkodnak e tekintetben, és tudom, hogy nagyon nehéz megoldani ezt a kérdést, mert itt komoly határidők vannak, de általában egy-két nap áll rendelkezésére egy szakirányú bírának a saját szakterületén arra, hogy egy jogszabálytervezetről véleményt alkosson. Nyilván amikor a saját munkáját is el kell végeznie, ne adj’ isten, tárgyalási napja van közben, ne adj’ isten, ítéleteket kell írásba foglalni, akkor nincs ideje erre. Tehát erre valahogy jó lenne, és ez a kormányzat felé is egy kérés, hogy ha ilyen eset van, akkor, ha lehet, minél több határidőt biztosítsunk a bírák számára, illetve a bíróságok számára, hogy a jogszabály-véleményezési tevékenységükben nagyobb, hosszabb határidőt kapjanak. 2018-ban, tehát egy évvel korábban volt az integritásszabályzatnak a hatálybalépése, az újnak, ha jól emlékszem, január 1-jével, ami elég nagy port vert fel bírósági berkekben. Ez még 2019-ben is éreztette hatását, és annak idején, úgy emlékszem, talán az elnök úrtól kérdeztem is, amikor a székfoglaló beszéde volt az Igazságügyi bizottságban, hogy ezen fog-e változtatni vagy tervezi-e majd a változtatását. Azóta erre én már választ kaptam, talán a legutóbbi igazságügyi bizottsági ülésen is beszéltünk erről, hogy a Covid-járványra való tekintettel most egyéb problémákkal kell törődni. Ezt most a Covid-járvány és az ezzel kapcsolatos tevékenység háttérbe szorítja, de előbb-utóbb majd ebben is lesz változás. Nyilván ezt figyelembe kell vennünk, és nyilván sokkal fontosabb most, hogy a járványhelyzettel kapcsolatban ezer új tevékenység, új feladat vetődött föl a bíróságok tekintetében, és nyilván sokkal fontosabb ezeknek a leküzdése, mint esetlegesen egy új szabályzatnak a megalkotása. A 2019. év speciális év volt az OBH vonatkozásában. Itt elsősorban Handó Tünde elnök asszony személyét emelném ki, talán úgy is nevezném 2019-et, hogy az ő szempontjából a konfrontálódás éve volt, hiszen akkor nagyon komolyan összerúgta a port az Országos Bírói Tanáccsal, gyakorlatilag nem is volt beszélőviszonyban az elnök asszony az OBT-vel. Ezenkívül a MABIE-vel, a Magyar Bírói Egyesülettel is komoly összezördülése volt, aminek a következménye az lett, hogy az egyesületnek ki kellett költöznie bírósági épületekből. Én azt gondolom, hogy a bírói egyesület egy nagyon fontos intézmény, hiszen a bíráknak nagyon sok lehetőségük, állampolgári joguk korlátozott bírói mivoltukból fakadóan, és nem tudják az igényeiket olyan könnyen érvényesíteni, mint például a vasmunkás-szakszervezetbe tömörödött vasmunkások, akiknek megvan a sztrájkjoguk, megvan sok minden egyéb joguk, ami a bírák esetében sokszor korlátozott. Ez esetben felértékelődik egy ilyen bírói egyesületnek a tevékenysége. Én nagyon örülök annak, hogy Senyei elnök úr kinevezésével ezek a kérdések egy csapásra megoldódtak, és kiderült, hogy azok a személyi konfliktusok, amelyek Handó Tünde saját konfliktusai voltak, vetültek ki a bírósági szervezetre, és ezek egy vezetőváltással egyik napról a másikra megoldódtak. De a 2019. évet értékeljük most, és nem tudom megtenni, hogy ezt ne említsem meg a 2019. év vonatkozásában. Ha már problémákat említettünk, akkor a bírói pályázati rendszert is megemlítem, ami ugyan nem jelentkezett komoly problémaként, de a székfoglaló beszédében Senyei elnök úr is említette a pályázati rendszer megreformálásának a szükségességét 2019 de-cemberében. (18.10) Itt a pontrendszerről beszélt ön, és beszéltünk is, úgy emlékszem, ezzel kapcsolatban arról, hogy nyilván szükség van egy ilyen pontrendszerre, de nem biztos, hogy a jelenlegi rendszer a legtökéletesebben fejezi ki a bírák pályázati rendszerének az eredményességét, és nem biztos, hogy a pontrendszer alapján éppen a legmegfelelőbb személy kerül kinevezésre, hiszen sok esetben a húsz-harminc évvel ezelőtt elért eredmény,