Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
2199 Ennek támogatása céljából az Állami Számvevőszék értékelte a Gazdaság-újraindítási Alapból finanszírozni tervezett egyes állami beruházások kisebb területére fókuszálva, hogy a beruházások tényleges lefutása alapján, illetve a folyamatok kulcspontjainak kockázataira tekintettel a beruházások egyedi mérlegelést követően átütemezhetőek-e. Egyes beruházások a készültségi fokuktól függően, a vállalt kötelezettségekre tekintettel halaszthatók, így a kiadások csökkenthetők, kedvező hatást gyakorolva ezzel a költségvetési hiány alakulására. A Gazdaság-újraindítási Alap kiadási előirányzatainak tervezése kettő előirányzat kivételével megalapozott. Rátérve a központi tartalékokra elmondható, hogy a törvényjavaslatban a központitartalék-előirányzatok összege 233 milliárd forint, amely az előző évi előirányzathoz képest 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett. További tartalékként kötött célú felhasználásra került megtervezésre a Pénzügyminisztérium fejezeten belül a céltartalékok előirányzata, valamint a Gazdaság-újraindítási Alap és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeten belül további 559 milliárd forint összegben jelentenek tartalékot a Beruházási Előkészítési Alap és a Beruházási Alap, valamint a brexit-alkalmazkodási tartalék-előirányzatok. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap egy alapban tartalmazza a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai tartalmazzák többek között a 2021-től kezdődően fokozatosan visszavezetésre kerülő 13. havi nyugdíjat félhavi összegben. Mindkét alap bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig engedjék meg, hogy átadjam a szót Domokos László elnök úrnak, aki összefoglalja a 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat véleményezése során megfogalmazott következtetéseinket, illetve gazdasági összefüggéseket. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének. Elnök úr, parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Alelnök asszonynak köszönöm, hogy ismertette a véleményadásunk legfontosabb megállapításait. Célunk volt, hogy ezeket elválasszuk a véleményadásunkból fakadó gazdasági értékelésünktől, ezért választottuk azt, hogy a költségvetési expozét megosztva állunk az Országgyűlés elé. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai szempontból is komoly változásokat hozott a koronavírus-járvány megjelenésével. A 2019. év értékelésénél a fogyasztást és a termelést illetően még pozitív folyamatokról tudtunk beszámolni a gazdasági változásokat tekintve, azonban a 2020. év és a vírus megjelenése olyan makrogazdasági sokkot okozott, amelyek következtében a gazdasági növekedés üteme visszaesett. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy 2021-re ismét pozitív folyamatok indultak el számos területen, ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok is. 2020-ban és 2021-ben a háztartások összessé-gében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, azaz kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat bepótolják. Természetesen kérdéses, hogy a háztartások fogyasztása ugrásszerűen növekszik-e meg, vagy egy óvatos felfutás lesz tapasztalható. A folytatódó reálbér-növekedés és egyes állami jóléti intézkedések nagyobb fogyasztásra ösztönözhetik a lakosságot - érhetően. A 2020. év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés hazai elterjedésében, mivel a munkavégzés e formája a Covid-19-járvány elleni küzdelem egyik szükségszerű eszközévé vált a személyi kontaktok számának csökkentése érdekében. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tömegei tapasztalhatták meg ennek előnyeit és hátrányait. Erre az időszakra ezért úgy is tekinthetünk, mint a táv- és otthoni munkavégzés főpróbája, melyhez kétségkívül kellett a Covid-19-világjárvány miatti kényszer. Kiemelendő az a trend is, hogy az alacsonyabb jövedelmű felől a magasabb jövedelmet biztosító ágazatok felé történik a munkaerő áramlása; folytatódhat az állami szférából az üzleti szféra felé történő munkaerő-áramlás, illetve folytatódik az a trend is, hogy külföldről többen térnek haza a hazai munkaerőpiacra, mint ahányan elhagyják az országot. Az különösen fontos, hogy a foglalkoztatás súlyponti része lesz majd a ’21-22. évek további folyamatainak is, hiszen ez volt az a gazdasági tényező, amely Magyarországon fordulatot tudott meghozni a makrogazdasági folyamatokban.
