Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2196 A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően 2011 és 2022 között a nyugdíjak összességében 48,1 százalékkal nőnek átlagosan, a vásárlóerejük pedig több mint 10 százalékkal javult. Végezetül: azokat az idős embereket is támogatja a kormány, akik elérték a nyugdíjjogosultságukat, de továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2022-ben is fenntartjuk a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és -járulékmentességét, ez a kedvezmény járni fog a számukra. Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg néhány mondatot a honvédelem kérdéséről, hiszen a költségvetésben továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a költségvetésben a honvédelem és a közbiztonság. Magyarország biztonságát a továbbra is erős migrációs nyomás mellett is garantálni kívánjuk. A honvédelemre fordítható források egy év alatt közel 30 százalékkal, több mint 912 milliárd forintra emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint négyszeresére nőnek a következő évi költségvetésben. A rendvédelmi kiadások meghaladják a 991 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 542 milliárd forintos, több mint kétszeres növekedést jelent. A béremelésekről szeretnék néhány szót szólni, hiszen a 2022-es költségvetési javaslat egyik fontos eleme, hogy jövőre is növekednek a bérek, a gazdaság növekedésével párhuzamosan erőteljes bérnövekedés is várható. A közszolgálatban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése továbbra is a kormány kiemelten fontos céljai között szerepel, ami évről évre megjelenik az ilyenkor beterjesztett törvényjavaslatban. 2010-ben 2612 milliárd forintot fordított az állam a közszférában dolgozók béreire. Jövőre ez az összeg meghaladja a 4800 milliárd forintot, ami az idei évhez képest is mintegy 325 milliárd forintos emelkedést jelent. A bérek tekintetében 2010-hez képest a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. Az egészségügyben dolgozók bérére fordított források összege jövőre közel négyszerese lesz a 2010-es kiadásoknak. 2022-ben összesen több mint ezermilliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók fizetésére, mintegy 745 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. Ahogy már említettem korábban, 2021-ben megkezdődött az orvosibér-emelési program. Ennek alapján 2023-ra egy kezdő rezidens korábbi 255 ezer forintos alapbére 687 ezer forintra emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos alapbére pedig 2 millió 380 ezer forintra nő. Az oktatásban - óvodában, általános és középiskolában, felsőoktatásban - dolgozók bére is emelkedik. Erre a célra jövőre mintegy 1045 milliárd forint áll rendelkezésre. A rendvédelem és a honvédelem területén dolgozók bérére pedig több mint 1041 milliárd forintot fordít a kormány 2022-ben. Természetesen ez is jóval magasabb összeg, mint 2010-ben volt. Tisztelt Ház! Az uniós források felhasználása során a 2014-2020-as és a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusok tekintetében is az a cél, hogy ezeket célzottan és hatékonyan használjuk fel. A programok végrehajtása ennek megfelelően zajlik, a források lehívásában Magyarország az uniós átlag felett teljesít. Ezt a gyakorlatot folytatni kívánjuk. A 2021-2027-es uniós keretköltségvetésből elérhető támogatások esetén már idén számos pályázatot hirdetünk meg, jövőre pedig a hagyományos kohéziós támogatások kifizetésére 1100 milliárd forintot, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz programjaira 450 milliárd forintot terveztünk. Ez utóbbi programnál egyelőre csak az uniós támogatásokkal számolunk, a hitel igénybevételével nem. Hangsúlyoznom kell képviselőtársaim számára, hogy ezek a tárgyalások még nem zárultak le, nem értek véget, tehát mind az RRF-nek rövidített uniós támogatási program, mind pedig a hétéves fejlesztési ciklus tárgyalásai zajlanak. A magyar költségvetés ezeket a támogatásokat, amire azért joggal számíthatunk, meghitelezi, előfinanszírozza, de reményeink szerint a tárgyalások lezárása után ezek a források elérhetőek lesznek. Hitelt pedig nem kívánunk felvenni. A magyar kormány, átértékelve és végiggondolva a fejlesztési lehetőségeket, úgy döntött, hogy azokat elsősorban hazai forrásokból, másrészt pedig, ha szükség van rá, saját egyéni szuverén kötvénykibocsátásból kívánja ellátni. Külön említenem kell az uniós forrásokon belül a vidékfejlesztési programot, amelynek társfinanszírozását 80 százalékra emeljük. Ezzel Magyarország egyedülálló módon az adható legmagasabb támogatási szintet biztosítja a vidéki gazdaságok fejlesztéséhez, a magyar vidék zöldátállásához és a klímacélok eléréséhez. (8.40) A két uniós ciklus, tehát a korábbi fejlesztési időszak és a most induló, a 2021-ben induló időszak programjait tekintve összességében 3000 milliárd forint kifizetésével tervez és több mint 2300 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számol a kormány 2022-ben.
