Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke:

212 nem látom akadályát annak, hogy miért ne kellene követni akár egy ilyen törvény nélkül is a Kúria döntéseit a magyar jog vonatkozásában. Egyébként, ha a képviselő úr megenged egy leegyszerűsítő kérdést - mert azért nem szeretném az időt ezzel nagyon-nagyon sokáig húzni -, akkor azt tudom mondani, hogy ha a Kúria nem gyakorolna hatást az alsóbb bíróságra, akkor mi célja van a Kúriának, hiszen megint csak az Alaptörvény, gyakorlatilag betű szerint megegyezően a korábban hatályban volt ideiglenes alkotmánnyal, ezt írja elő, hogy ez a sajátos feladata, hogy biztosítsa a jogegységet. Ezt úgy tudja biztosítani, ha különféle eljárásai során megteszi azt, amit meg kell tennie. Vejkey képviselő úrnak azt tudom mondani, amit egyébként mondtam eddig is, hogy konkrét ítéletet nem tudok kommentálni. Azt, hogy melyik bíróság milyen ítéletet hozott vagy a Kúria konkrét ügyben milyen ítéletet hozott, sem itt, a tisztelt Országgyűlés előtt, sem a Markó utcában nem tudom kommentálni. Ez az én számomra nem biztosított lehetőség. Amit viszont a felszólalásával és a javaslataival vagy a kritikájával összefüggésben mondani tudok, az az, amit az Igazságügyi bizottság előtti meghallgatásomkor, az Országos Bírói Tanács előtti meghallgatásomkor, valamint hivatalba lépésemet követően a Kúria teljes ülésén is elmondtam, hogy esküm szerint igyekszem biztosítani a Kúria függetlenségét mindenkitől. És a mai expozémban is kitértem erre, hogy a „mindenkitől”-t úgy kell érteni, hogy mindenkitől: azoktól is, akik deklaráltan megpróbálják befolyásolni az ítélkezés függetlenségét - azokon kívül, akiknek szabad: a feleknek és a felek jogi képviselőinek -, és azoktól is, akik ezt megpróbálják elrejteni. Ebben az igen tisztelt Országgyűlés teljes mértékben biztos lehet. Olyan vizsgálatot persze, amit képviselő úr javasol, a Kúria elnöke nem folytathat. Azon a Kúria elnöke természetesen elgondolkodhat, hogy mit tud tenni egy ilyen kérdésben. Ezen el fogok gondolkodni, és egy dolgot megígérhetek: ha bármilyen civil szervezet politikai nyomást kíván gyakorolni a Kúriára, akkor annak nem fogok engedni. Egyébként erre már a korábbiakban is tettünk lépéseket. Varga László képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy a választási eljárások ügyében persze kevés adatot tartalmaz a beszámoló. Miért? Azért, amit mondtam az előbb: két kérdésről lehet beszámolni. A választási eljárás nem tartozik ide, és egyes ügyekről nem is lehet beszámolni; nyilván néhány példát lehet hozni. A két kúriai határozatról, amit a képviselő úr felvetett, nem nyilváníthatok véleményt, ezért nem is fogok. De hogy teljesen őszinte legyek, képviselő úr, azt hiszem, nem is nagyon tudnék válaszolni, mégpedig azért nem tudok választ adni, mert arra én nem térhetek ki, hogy jó-e a választási rendszer, jók-e a választási jogszabályok. Egyetlen dolgot tudok: azt, hogy a Kúria mindegyik tanácsa minden ügyben igyekezett és természetesen a jövőben is igyekezni fog legjobb tudása és meggyőződése szerint eljárni, törvényesen. Ha ez egy konkrét ügyben nem sikerül, a feleknek további panaszjoga van, az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, és amennyiben az Alkotmánybíróság úgy találja, hogy a Kúria nem megfelelő döntést hozott, akkor nyilván helyre fogja állítani a szükséges jogi helyzetet. De azt, hogy végső soron akár Alkotmánybírósággal, akár Alkotmánybíróság nélkül a Kúria döntései az igazságot tartalmazzák, ettől én eltérni nem tudok, képviselő úr, mert ez a jogerő lényege. (Közbeszólás.) A végleges jogerős döntés pro veritate accipitur, az per definitionem jogállamban igazságerejű, ehhez nekem tartani kell magam, és tartani is fogom magam. Nyilván az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességre vonatkozó kérdésére azt tudom mondani, hogy már nem válaszolhatok rá, azon kívül, amit a jogszabályok tartalmaznak; ha az Alkotmánybíróság valamit előír, az nyilván kötelező. Azért kötelező, mert az Alkotmánybí-róság is bíróság. Sebián-Petrovszki képviselő úrnak pedig azt tudom mondani, hogy rövid lesz a válaszom, mert azzal kapcsolatban, amit kifejtett, és aminek nagyobb része a rólam kialakított véleménye, ezzel én nem nagyon tudok mit tenni. Megválasztásomat megelőzően képviselő úrnak az erre vonatkozó véleményére oda kellett figyelnem. Ma már nem figyelhetek oda, mert ha odafigyelek, akkor véletlenül a bírói függetlenségem megsértésének kellene minősítenem, ezt pedig inkább nem szeretném tenni. Egyvalamire viszont oda kell figyelnem, képviselő úr, hogy - idézem - úgy fogalmazott, hogy a Kúria elveszítette függetlenségét. Igen tisztelt Képviselő Úr! Ezt a leghatározottabban visszautasítom. A Kúria nyolcvan-egynéhány bíróból áll. Nyolcvan-egynéhány bíróból álló Kúriáról azt állítani, hogy elveszítette a függetlenségét, az egy olyan kijelentés, amit én soha semmilyen körülmények között nem tűrhetek el, ezért ezt itt a leghatározottabban visszautasítom. A Kúria minden bírája független, beleértve, képviselő úr, az elnökét is. A sajtóperek hosszára vonatkozóan viszont tudok egy mondatot mondani. Azon dolgozom, hogy a Kúrián ne legyen egy éven túli ügy, és ezen dolgozik a Kúria is. Örvendetesen nagyon-nagyon-nagyon csökken a Kúrián az egy éven túli ügyek száma.