Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke:

213 Abban viszont természetesen egyetértek a képviselő úrral, hogy egyetlenegy nagyon hosszúra nyúló ügy is több, mint ami szerencsés, több, mint ami elfogadható, de még inkább több, mint amivel meg tudunk békélni, úgyhogy ezzel foglalkozni fogunk a továbbiakban is. Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak azt tudom mondani - bár nem látom, elnézést kérek (Dr. Varga-Damm Andrea néhány képviselői hellyel közelebb helyezkedik.) -, hogy a meghallgatásomon a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban elég sok mindent mondott nekem. (17.10) Ott is azt mondtam, hogy odafigyeltem arra, amit mondott, és nyilván a továbbiakban is odafigyelek. Amit én a Kúria elnökeként ezzel kapcsolatban tehetek, azt megtettem már eddig is, és meg fogom tenni ezután is. Ez természetesen nagyobbrészt az odafigyelés. De azt tudom mondani, hogy a Polgári Kollégium figyelemmel kíséri, a saját gyakorlatában figyelemmel kíséri a többi bíróság gyakorlatát. Ha szükséges beavatkozni a joggyakorlatba, akkor be fogunk avatkozni, nyilván feltéve, hogy ennek az eljárási feltételei adottak, ha van indítvány, és hogyha az indítvány elbírálható, legyen ez felülvizsgálat, legyen ez a hagyományos - klasszikusnak is becézhető - jogegységi eljárás, vagy pedig az új jogegységi panaszeljárás. Attól, hogy a jogszabályi környezet, a Kúria régi jogegységi határozata, az első devizahiteles törvény, a második devizahiteles törvény, az Alkotmánybíróság első két határozata, a Magyar Nemzeti Bank rendelete, a Magyar Nemzeti Bank rendeletével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat milyen jogi környezetet alakított ki, attól nagyon elvonatkoztatni nem tudunk. Ennek az egyik lényeges eleme az, hogy ezek a jogszabályok, tehát a két törvény, a rendelet is meg az Alkotmánybíróság is ezt mondta, de egyébként az Európai Bíróság is ebben a tizenhárom per valamilyen számú, most elnézést kérek, fejből nem tudom, EGK-döntésben tulajdonképpen a részleges érvénytelenség kiküszöbölését kívánta elérni, tehát azt, hogy amennyiben kiküszöbölhető a tájékoztatás, az árfolyamkockázat egyoldalú telepítésével kapcsolatos részleges érvénytelenség, akkor ennek kiküszöbölése mellett a szerződések maradjanak fenn. Tehát úgy döntött az Európai Unió Bírósága is, úgy döntött az Országgyűlés is, a törvények indokolásából ez kiderül, és ezt képviselte az Alkotmánybíróság is, következésképpen ebben a jogi környezetben azért a Kúriának azt kell tennie, amit ez a jogi környezet mond. Ahol szükséges változtatni, ott nyilván változtatni fogunk. Az egyetlen, amit én nem tudok a képviselő asszonynak, illetve a tisztelt Háznak most megígérni: nem tudom megmondani, hogy az elénk kerülő ügyekben milyen döntést fogunk hozni. Azt hiszem, a mai napi vita eredményeként ezt nyugodtan mondhatom, hogy ha én ezt előre meg tudnám mondani, az eléggé nagy baj lenne. De nem tudom megmondani. A többi felszólalásra tulajdonképpen válaszoltam, arra is, hogy ítéletről lehet-e vagy nem lehet politikai véleményt mondani. Természetesen lehet, jogállamban politikai véleményt minden tárgyról lehet mondani, hiszen azért találta ki néhány évszázaddal ezelőtt az európai kultúra a vitatkozó országgyűlést, hogy az országgyűlésben a választott képviselők a nép nevében vitassanak meg közügyeket. Ennek viszont vannak korlátai, és kérem szépen, mert mást nem tehetek, mint hogy kérem szépen a tisztelt Országgyűlést, hogy az viszont, hogy a bírók erre korlátozottan válaszolhatnak, és hogy a bírói függetlenség olyan érték, amelyet le lehet rombolni, csak nem fogunk tudni újjáépíteni - lévén, hogy a bírói függetlenség nem egy természetes érték, hanem tulajdonképpen egy különleges, azt is mondhatom: csodálatos kulturális érték -, tehát hogy vigyázzunk erre. Miért mondom ezt? Azért, mert az egyáltalán nem egy természetes folyamat, hogy a felek a vitáikat néhány jogászra bízzák, akik közül az egyik meg fogja hozni a döntést, vagy a Tanács esetén hárman, és hogy ezt előre elfogadjuk. Ez nem egy természetes állapot, ez az európai törvénytisztelő, ahogy a legegyszerűbben ki lehet fejezni: a zsidó-keresztény és az ezzel egybehangzó római jogtiszteletnek a sajátossága. Le lehet ezt rombolni azzal, hogy a bírók függetlenségét nem ismerjük el többet, csak akkor azzal ezt a jogtiszteletet romboljuk le. Én azt hiszem, hogy, akár a jogállamiság fogalmába tömörítve, ez egy eléggé fontos érték. Én arra kérem önöket, hogy ha lehet, akkor vigyázzanak erre, és én megígérem a saját nevemben, hogy én is vigyázni fogok erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a függetlenek padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Most megkérdezem az Igazságügyi bizottság elnökét, Vejkey Imre képviselő urat, kíván-e reflektálni. (Jelzésre: ) Parancsoljon, elnök úr! DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti, az ellenzéki, a független képviselők alapvetően pozitívan álltak a Kúria 2019. évi beszámolójához, bár megfogalmazásaikban bizony voltak szélsőséges megnyilvánulások is.