Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2118 A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló T/10303. számú törvénymódosítás az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségeknek eleget téve pontosította néhány területen azokat a kéréseket, amelyeket a nemzetiségek kértek. Így kiemelten a törvénymódosítás az etnobiznisz esetleges felbukkanásának visszaszorítására is javaslatot tett, garanciát és fékeket épített be. Továbbá rendelkezett az intézményfenntartó nemzetiségek javára, hogy megkaphassák tulajdonba mindazokat az intézményeket, ahol nevelnek, oktatnak; lehetővé tette, hogy szociális ellátó intézményeket alapítsanak és fenntartsanak. A módosítással az is egyértelművé vált, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, melynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása vonatkozásában jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor. Garantálta a törvény tavaly, hogy a tankönyvek térítésmentesen juthassanak el a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára. A személyes adatok védelméről is rendelkezett a törvény. Tisztelt Országgyűlés! Öröm, hogy mindezt tavaly, 2020 júniusában négyötödös többséggel fogadta el az Országgyűlés, a DK kivételével. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! A 2022-es országgyűlési választások érintik a nemzetiségi választópolgárokat is, éppen ezért idén is változtatni kell a kétharmados törvényen. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által állított nemzetiségi listáról kedvezményes kvótával országgyűlési képviselőket, illetve - ha ezt nem sikerül elérniük - nemzetiségi szószólókat küldhetnek a parlamentbe a nemzetiségi választók. A nemzetiségi lista állítására vonatkozó szabályokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény állapítja meg. A magyarországi nemzetiségek képviselőinek álláspontja szerint az egységes jogalkalmazás kialakítása, valamint a választás tisztaságának megóvása érdekében nélkülözhetetlenné vált a nemzetiségi lista állítására vonatkozó részletszabályok megalkotása. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a szaktárcákkal, a Nemzeti Választási Irodával, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessel történt átfogó egyeztetést követően 2021. május 11-én T/16200. számon nyújtotta be az Országgyűlés elé a nemzetiségi törvény nemzetiségi lista állításával kapcsolatos módosítását tartalmazó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat alapján az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó, nemzetiségi listán mandátumot szerzett országgyűlési nemzetiségi képviselő, továbbá nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet, függetlenül attól, hogy a közgyűlés ülése nyilvános, avagy zárt. A nemzetiségi lista állításáról az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében hoz döntést. A közgyűlés a nemzetiségi lista állításáról a döntést legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb pedig az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követő 20 naptári napon belül kell hogy meghozza. A közgyűlés a listaállítás kérdésében zárt ülést tarthat. A döntésből személyes érintettség miatt a képviselő, a szószóló nem zárható ki. A döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A jogerős döntés minél korábbi meghozatala érdekében a döntést a választási jogorvoslatoknál hasonló módon, sommás eljárásban lehet felülvizsgálni, amely során a választási iroda felterjesztő funkcióját a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal látja el. (12.00) A törvényességi felügyeleti jogkörök érvényesülése érdekében a kormányhivatal az eljárás során a törvény erejénél fogva érdekelt, így jogszerűtlenség észlelése esetén maga is kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet kizárólag a törvény rendelkezéseinek súlyos megsértésére hivatkozással lehet benyújtani; ilyennek tekintendő különösen a listaállítás jogszerűségét érdemben befolyásoló törvénysértés, vagy ha a listaállítás során az e törvényben foglalt jogok és kötelezettségek gyakorlása nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-pártszövetség vezette kormány fő nemzetiségi politikai célkitűzése, hogy a hazánkban őshonos 13 nemzetiség tagjai számára biztosítsa a nemzetiséghez tartozásuk egyéni és közösségi megélésének lehetőségét. Ehhez korábban soha nem látott mértékű segítség, kiemelkedő forrásnövekedés is társult 2010 óta. A nemzetiségi célú támogatások a 2010-2020. évek viszonylatában már több mint ötszörös emelkedést jelentenek a hazai nemzetiségek számára. A 2019-es 15,2 milliárd forintról a korábbi évek emelkedő tendenciáit is meghaladó mértékben, első lépésben 3,1 milliárddal, majd következő
