Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2119 lépésben 5 milliárd forinttal növekedett a 2020. évi költségvetés. Az idei, a 2021. évi költségvetés, valamint a mai napig meghozott kormánydöntések alapján e célokra 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! A törvényt és a törvényjavaslatot a magyar kormány támogatja, már csak azért is, mert egy olyan régóta húzódó kérést vetettek fel a nemzetiségi szószólók, a képviselő úr, illetve a nemzetiségi vezetők, amely esetében óriási nagy szükség volt arra, hogy változtassunk; éppen ezért a kormány részéről a támogatást megadjuk. Köszönjük szépen eddigi munkájukat, a nemzetiségi bizottság munkáját is, és teljesen természetesen kérjük a többi frakció támogató munkáját is, illetve szavazatát. A Fidesz-KDNP részéről ez nem kérdés. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.) ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk munkánkat, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Brenner Koloman alelnök úr fel kíván szólalni a mai általános vita során. Az alelnök képviselői felszólalása esetén az önálló indítvány további tárgyalása során csak akkor vezetheti az ülést, ha ehhez az Országgyűlés hozzájárul. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e ahhoz, hogy Brenner Koloman alelnök úr az előterjesztés további tárgyalása során vezethesse az ülést. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, aki a pulpitusról kívánja beszédét elmondani. Öné a szó, képviselő úr. DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvénye a XXIX. cikkében nyilvánítja ki, hogy a hazánkban élő nemzetiségek államalkotó tényezők: „Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”; „Nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyosságot, amelyek mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” Tehát így szól a törvényi definíció. Mindannyian tudjuk, akik itt vagyunk a parlamentben, hogy jelenleg 13 őshonos nemzetiség él hazánkban, akiknek megmaradásáért, kultúrájának ápolásáért, valamint identitásuk minél szélesebb körű megéléséért a 2010 óta fennálló kormányzat sokat tett - erről részben már beszélt államtitkár úr is. Példaként említhető, hogy a nemzetiségek támogatásának összege jelentősen nőtt 2010 óta, ennek köszönhetően nőtt a kulturális és oktatási autonómiájuk, a nemzetiségi iskolák száma 2010 óta a nyolcszorosára nőtt. Magyarország nemzetiségi politikája a hosszú távú jószomszédi együttműködés szempontjából is fontos az őshonos nemzetiségek anyaországaival. Magyarországon az államalapítás óta több nemzetiség él együtt, napjainkra a lakosság talán mintegy 10 százaléka tekinthető valamely nemzetiséghez tartozónak. Szintén alaptörvényi szinten került rögzítésre az is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, mi több, példaértékű az is, hogy 2014 óta hazánk nemzetiségeinek jelenléte a sarkalatos törvényben foglaltak szerint biztosított az Országgyűlésben; jelenleg is jó néhány nemzetiségi szószóló itt ül velünk együtt e napirend tárgyalásánál, ráadásul a nemzetiségi kvótának köszönhetően a német nemzetiség Ritter Imre, az expozét mondó képviselőtársunk személyében országgyűlési képviselőt is tudott a magyar törvényhozásba küldeni. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy idézzem néhai kultuszminiszterünknek és egyben kiváló reformer államférfinknak, báró Eötvös Józsefnek a gondolatát: „Akár az ország általános, akár az egyes nemzetiségek külön érdekeiből induljunk ki, higgadtan meggondolva a dolgot, csak egy meggyőződéshez juthatunk, s ez az, hogy a történelmi és a politikai nemzet érdekeit csak úgy biztosíthatjuk, ha minden egyes nyelvbéli nemzetiség igényei kielégíttetnek.” Tisztelt Ház! Úgy vélem, ezen magasztos gondolatok ékes példaként szolgálnak arra, hogy az alapvető nemzeti érdekek érvényesítése, valamint az ország sorsát meghatározó
