Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
209 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk a képviselői felszólalásokhoz. Normál szót kérő képviselőként Varga-Damm Andrea független képviselő asszony jöhet. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Felszólalásom második ré-szében szeretnék az önkormányzati normakontroll keretében egy meglehetősen speciális helyzetről beszélni, különösen arra tekintettel, hogy a koronavírusjárvány ideje alatt a kormány a felhatalmazás alapján hozott olyan kormányrendeleteket, amelyeket az Alaptörvény és a vonatkozó törvények rendelkezései szerint nem hozhatott volna meg. A 2019-es önkormányzati normakontroll vonatkozásában folytatott kúriai gyakorlatról szóló beszámoló számomra elfogadható, tekintve, hogy igyekeztek mindazokat az elveket érvényre juttatni a döntések során, amelyek ahhoz kellettek, hogy valóban az önkormányzati munkában egyrészről az Alaptörvénynek, másrészről az önkormányzati törvénynek és egyéb ágazati törvényeknek meg tudjanak felelni. Nagy valószínűséggel a Kúriára meg fognak érkezni majd bizonyos időn belül azok az ügyek, amelyekben a kormány azon rendelete, amely szerint nem lehet helyi adókat bevezetni, illetőleg már meglévő adók mértékét növelni - azt gondolom, bizonyos önkormányzatok bátor tevékenysége eredményeként, a kormányhivatalok munkálkodásával -, vélhetően bírósági szintre emelkedik. Ha megengedi, elnök úr, egyszerűen azért, mert a parlamenti képviselők padsoraiban óráról órára szólalunk fel az önkormányzatok érdekében és az önkormányzatok jogainak tiszteletben tartása érdekében, és rendkívüli módon fájdalmas volt az, hogy a védekezés keretein belül a kormányzat úgy gondolta, hogy ilyen döntést meghozhat. Én magam is jó pár önkormányzatot biztattam arra, élve a törvényekben biztosított jogaikkal, hogy ne fogadják ezt el. Ahhoz, hogy a 21 darab feladatot, amit az önkormányzati törvény tartalmaz, el tudják látni, arra az esetre igenis nyugodtan hozzák meg önkormányzati rendeleteiket; már csak azért, mert nekem is örömömre szolgálna, ha mégis a kormányhivatalok megmérettetnék ezeket a rendeleteket, akkor legalább lássuk, hogy mit mond a független bíróság erről. Ezért nagy tisztelettel, elnök úr, ha megengedi, ebben a kérdésben felhívnám nem elsősorban az ön, hanem a képviselőtársaim, az Országgyűlés egészének a figyelmét arra, hogy milyen jogi környezet veszi körül például ezt a kérdést, amely majd vélhetően nemsokára a Kúria egy-egy tanácsa elé fog kerülni. (16.50) Magyarország Alaptörvényének B) cikke szerint független és demokratikus jogállam, és a közhatalom forrása a nép, a nép pedig a választott képviselők útján gyakorolja a hatalmát, és egyúttal a hatalommegosztás elvén alapszik országunk működése. Az Alaptörvény továbbá meghatározza, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Miután az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, és az Alaptörvény, valamint a jogszabályok mindenkire kötelezők, ezért egyetlen intézkedés sem lehet az Alaptörvénnyel ellentétes. Az Alaptörvény T) cikke kimondja, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Az Alaptörvény jogszabálynak tekinti természetesen az önkormányzati rendeletet. Miután az Alaptörvény szerint a jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért teljesen egyértelmű, hogy önkormányzati rendelet meghozatalát és az önkormányzat által meghozott, a közösség szükségleteit biztosító jogi norma megteremtését még különleges jogrend idején sem tilthatja meg semmilyen magasabb rendű jogszabály. Mindemellett az Alaptörvény I. cikke azt is meghatározza, hogy Magyarország elismeri az alapvető nemcsak egyéni, de közösségi jogokat is. A helyi önkormányzatokról szóló Alaptörvény 31. cikk kiemeli, hogy a helyi ügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása a helyi önkormányzatban történik. Egyértelműen megállapítja az Alaptörvény, hogy a helyi önkormányzat önállóan igazgat, önállóan gazdálkodik, és ő dönt a helyi adók fajtájáról, mértékéről mindezt pedig a helyi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja Az Alaptörvény a veszélyhelyzetet az 53. cikkben határozza meg, és a kormány számára mindössze azt a lehetőséget teremti meg, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban annak elhárítása érdekében vezethet be rendkívüli intézkedéseket, azaz minden olyan kormányintézkedés, amely nem a veszélyhelyzet elhárítását hivatott megteremteni, az nem a veszélyhelyzet alapján történő kormányzati rendeletalkotás. Egyébként különleges jogrendben, amint az 54. cikk az Alaptörvényben meghatározza, az Alaptörvény alkalmazása sem függeszthető fel. A jogalkotási törvény 2. §-a kimondja, hogy a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell azt, hogy a jogszabály az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen, és illeszkedjen a
