Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK:
207 árfolyamkockázattal kapcsolatos összefüggéseket, eltérő helyen lévő kikötések felkutatásával és értelmezésével magának megkísérelnie, az adóst nem lehet ilyen helyzetbe hozni. Aztán például a Fővárosi Ítélőtábla 2020. október 21-én egy Merkantil bankos szerződésnél, amikor kimondta, hogy érvénytelen, azt mondta végre, hogy amennyiben az árfolyamváltozás irányát és mértékét a pénzügyi intézmény maga nem láthatta előre, úgy arról a fogyasztó sem tudhatott, vagyis egyik fél sem számolhatott vis maior jellegű nagymértékű árfolyamváltozást okozó esemény bekövetkeztével, és miután nem várhatta sem a bank, sem az ügyfél ezt az óriási változást, így az egyik ügyfélre nem lehet a korlátlan árfolyamkockázatot terhelni. 2012-ben, amikor talán a Bankszövetség elnöke vagy valamelyik nagybank vezetője mondta, hogy de kérem, hát a bankszektor sem számított komoly árfolyamváltozásra, hogy tudtuk volna erről tájékoztatni az adósokat, számtalan sajtómegjelenés alkalmával mondtam el, hogy ekkor azt kellett volna mondani a kormányzatnak, hogy de kérem, hát, ha ti, profi szervezetek nem számítottak rá, akkor az adósok hogyan számítottak volna. Hogy számíthat egy egyszerű adós arra, hogy mi következik be? Arról nem beszélve, elnök úr, hogy a ’11-es munkámban azt is bemutattam 30 évre visszamenőleg, hogy az árfolyamváltozás, a magyar infláció és a jövedelmek emelkedése egymáshoz milyen arányban van. Bemutattam, hogy ha az a tendencia érvényesült volna még a következő 20 évben, akkor az emberek gazdasági terhe még ilyen árfolyam-emelkedésnél sem nőtt volna, mert a bérek és a forintinfláció követte volna az árfolyammozgást. De pont ellentétes hatások történtek, és ezért lett ez az óriási gazdasági krízis. Nagy tisztelettel annyit kérnék elnök úrtól mint új elnök úrtól, tegyék meg, hogy az ítélkezési gyakorlatukban visszatérve kicsit pár évre, vizsgálják meg azokat az ügyeket, ahol ma az adósok számára kedvező döntést hoztak, ugyanakkor a pont ugyanilyen szerződések pont ugyanilyen kereseti kérelmeit az azelőtti években bizony ellentétesen ítélték meg, a jogegységi elvek mentén valahogy találjanak arra megoldást, hogy hogy tudják azok az adósok reparálni a helyzetüket, akiknek egyetlenegy szerencsétlenségük volt, hogy túl korán kerültek bíróság elé. Azokkal szemben, akik szerencsére 2019 után részesülhettek az első- és másodfokú ítéletekben, amikor már a bíróságok osztják a korábban is hangoztatott elveket, valahogyan találják meg, hogy milyen módon lehet azt elérni, hogy csak azokat, akik túl korán léptek vagy hamarabb szerették volna ezt a bizonytalan helyzetet ítélettel rendezni, azokat ne érje emiatt óriási hátrány, hiszen az egyenlő elbánás elve, a bíróságok ítélkezésének jogegységessége a társadalmi bizalmat és a biztonságot jelenti. (16.40) Ha megengedi, elnök úr, majd a következő hozzászólásomban, már a helyemről, az önkormányzati normakontroll jegyében egypár gondolatot szeretnék majd önnel megosztani. Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Kétperces felszólalások következnek; ezek sorában elsőként Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes úrnak a felszólalása késztetett arra, hogy megszólaljak, és nyomjak egy kétperces gombot, hiszen kissé megdöbbentett, amikor a bírák szellemiségének a negatív irányba történő változásáról beszélt, a Brüsszel-Strasbourg-Soros-triumvirátus hatásáról a bíróságokra és az érzékenyítésről. Hirtelen az Orwell-regény jutott eszembe, hogy lassan gondolatrendőrséget akar már majd a Fidesz-KDNP felállítani, amely gondolatrendőrségnek majd a bírák gondolatait kell vizsgálni, nehogy negatív irányba változzanak. Hát, döbbenetes, hogy milyen módon kívánnak beleszólni ebbe a tevékenységbe! Persze, kétharmados, kontroll nélküli jogalkotással nyilván sok mindent meg tudnak tenni. És ha már beszéltem a vezérszónoki felszólalásomban arról, hogy például milyen minősíthetetlen hangnemben bírálják az egyes bírósági ítéleteket, közben megtaláltam Deutsch Tamásnak, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének egy nyilatkozatát 2020. szeptember végéről, amelyben a Kovács Béla ügyében hozott ítéletet kommentálta. Röviden csak nettó hazaárulásnak nevezte a bíróság ítéletét. „Az oroszok már a bíróságon vannak.” - írta a Facebook-bejegyzésében. Szó szerint idézem továbbá: „tudományos-fantasztikus, libernyák összeesküvés-elmélet” - erről beszél az ítélet kapcsán. Hát, körülbelül ezt látjuk, hogy ez a hozzáállás, és most már a gondolatrendőrség sem áll önöktől messze. Döbbenet! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK:
