Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
205 amikor tényleg nyilvánvalóan súlyos érdek van amellett, hogy minél hamarabb ítélet szülessen, az az ítélet tényleg nagyon hamar megszülethessen? Végezetül én is szeretném Darák elnök úrnak a köszönetemet kifejezni a munkájáért, ezért a jelentésért és azért, amit a Kúriáért és a bírákért tett. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Pillanatnyi szünet.) Előre bejelentett felszólalók felszólalásai következnek. Elsőként Varga-Damm Andrea képviselő asszony, független képviselő mondhatja el a véleményét. Azért tétováztam, mert innen, az elnöki pulpitusról azt, amit önök mindannyian látnak, sajátos módon nem látni, például képviselő asszony helyét, így nem láttam, hogy jön. (Dr. Varga-Damm Andrea a szónoki emelvényre lép.) De megérkezett, úgyhogy tisztelettel! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Mindig nagy örvendezést jelent egy jogász számára, amikor a Kúria éves beszámolóiról kell beszélnünk, és ily módon mindannyian, akik jogászokként ülünk a Parlamentben, valahogy a hivatásunkba picit visszalépve tudunk gondolkodni és szavainkat a többiek számára előadni. Örvendetes számomra, hogy amikor elnök úr a beszámolójában a Kúria azon 2019-es állásfoglalását adta elő, amikor is a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei vonatkozásában történt a munkacsoport elvi megnyilatkozása, akkor rám nézett; ami számomra azért nagy öröm, mert ezek szerint a személyemet valamilyen módon az ilyenfajta szerződések jogérvényesítőjeként ismeri (Dr. Varga Zs. András bólint.), és számomra ez mindenképpen nagy büszkeséget jelent, és köszönöm a tekintetét. Mintha összebeszéltünk volna, mert én a kúriai beszámoló ügyében kizárólagosan a devizahiteleket érintő és a devizahiteleknek a bírósági rendszerben való megítéléséről szeretnék beszélni, azt is kiemelve, hogy ami a múlt, egy 2019-es év, azon változtatni nem lehet, legfeljebb, ha bármilyen módon abban az évben bizonyos folyamatok nem az elvárások szerint alakultak, még javítani lehet, de azt gondolom, hogy parlamenti képviselők hozzászólásaiban inkább arra kell törekedni, hogy a biztos és szép jövő zálogát próbáljuk bármilyen kérdésben letenni. 2011-ben elkészítettem egy tanulmányt, amikor felfedeztem egyáltalán ezt a szerződési formát, és sok ilyen embert láttam magam előtt. Itt ül lent képviselőtársam, Z. Kárpát Dániel, aki meg már politikusként, parlamenti képviselőként próbálta ezeknek az embereknek az érdekeit képviselni. Rácsodálkoztunk erre az abnormitásra, ami ezekből a szerződésekből árad, és első felindulásomban írtam egy 52 oldalas dolgozatot, egyszerűen semmi más okból, csak azért, mert pontosan tudtam, ha a bírósági rendszerre, a bírákra van rábízva egy ilyen ügyfajta, 1 millió 200 ezer szerződés sorsa, a miatt a hiányosság miatt, amivel nem találkozhattak a bírák munkájuk során, esetlegesen minél kevésbé hozzanak majd nem az igazságnak és nem a törvényeknek megfelelő ítéletet. Az is fontos volt számomra, hogy ne a bírósági rendszerre bízza a kormányzat ennek az ügyfajtának a megoldását, hiszen 1 millió 200 ezer szerződést nem lehet a bíróság elé vinni, még ha egyes intézmények egyes szerződésfajtája került volna a bíróság elé, már az is több száz vagy akár több ezer ügyet generált volna. Tehát az volt a szándékom, hogy mindazokat az érveket, amelyeket az első pillanatban fel lehetett hozni ezen szerződések hibás jellege okán, azt a kormányzat tegye magáévá, és ezen elvek mentén jogalkotással szabjon gátat a bankok követeléseinek. Nem találtam akkor meghallgatásra, vélhetően nagyrészben a szakmai sovinizmus miatt, hiszen hogy jön ahhoz egy kis egyszeri jogtanácsos, hogy megmondja a kormányzatnak vagy a bírósági rendszernek, hogy a polgári törvénykönyv mely szabályai azok, amelyeket ha alkalmaznak, akkor az adósokat nem lehet kifosztani, és a szerződések gazdasági egyensúlya helyreáll. Nem sikerült, viszont míg élünk, remélünk, eljött 2019, és bár a korábbi években magam is számtalan olyan ügyet képviseltem, amely a devizahitel-szerződések érvénytelenségének kimondását szolgálta, de bizony sorra kaptam azokat az ítéleteket, amelyekben a bíróságok nem osztották az álláspontomat. (16.30) Ezzel a szomorú múlttal érkeztem meg 2018 májusában a parlamentbe és csak abban reménykedtem, hogy hátha egyszer csak eljön egy olyan világ a bíróságok életében, amikor rádöbbennek arra, hogy bizony azok az elvek, amelyeket addig követtek, nem helyesek. Majd mi történt? Az Európai Bíróság számtalan döntést hozott ügyekben, amelyeket különböző országok joghatóságai terjesztettek elébük, különböző bírák az adott
