Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

198 támadás éri a jogállamiságot, amikor úgy értékelik a mai magyarországi kormányzatot Európában, az Egyesült Államokban és máshol is a világon, hogy a jelenlegi kormányzat 11 éve szisztematikusan a magyar jogállamiság folyamatos felszámolására törekszik, akkor még nemesebb ez a feladat, ha a bíróság megpróbálja ezt a jogállamiságot megvédeni. Én azt láttam, hogy Darák elnök úrnak az elnöksége idején ez maximálisan meg is történt. Nagyon bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz, és nem lesz ebben változás. A következő ilyen pont a célkitűzések között a demokratikus hatalomgyakorlás elveinek érvényre juttatása. Itt megint, amit az előzőekben elmondtam, ugyanaz áll erre: pont az ellenkezőjét látjuk a kormányzat részéről, és nagyon reméljük, hogy a bíróságok megőrzik azt az értéket, és a Kúria megőrzi azt az értéket, amelyet az elmúlt években, évtizedekben megszokhattunk, és megkaptunk a Kúria részéről is és a bíróságok részéről is. Jelentős jogszabályváltozás is volt, amiben változtatni kellett a Kúriának bizonyos dolgokon. Így Darák Pétert idézem: „Legnagyobb stratégiai kihívást 2019-ben a jogegységipanasz-eljárás és a Jogegységi Panasz Tanács működésének a kúriai eljárások közé és a kúriai szervezetrendszerbe történő illesztése jelenti. A mindennapi ítélkezés részévé kell hogy váljon a korábbi döntések intézményes elemzése.” Erről nyilván nem a Kúria tehet, hiszen az Országgyűlés mint törvényalkotó szerv hozta meg azt a döntést, és nyilván ebben a döntésben is csak a kormányzó pártok felelőssége rejlik. Amikor a kormányzó pártok azt mondják, és folyamatosan hivatkoznak a történelmi tradícióra - az elmúlt 100 év, 150 év, 200 évnek a történelmi fejlődésére -, hogy nekünk mennyire meg kell őrizni a hagyományokat, itt bizony egy teljesen tradicionális elvvel megy szembe a kormányzat, amikor a kontinentális jog helyett elindítja a magyar jogfejlődést az angolszász precedensrendszer irányába, és megpróbál egy átmenetet létrehozni Magyarországon a kontinentális jog és a precedensrendszer között, amivel mi egyébként nem értünk egyet, a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint konzervatív jobboldali párt. (15.40) De nyilván a kétharmad ezt keresztül tudja vinni, és nyilván a Kúriának pedig kötelező a jog alkalmazása, amit az Országgyűlés megalkot. Miért van nekünk problémánk ezzel a változással? Ezáltal a Kúria, úgy véljük, erős befolyást tud gyakorolni a jövőre nézve az alsóbb bírósági fórumok munkájára, gyakorlatilag befolyásolni tudja azt, és amennyiben a kormányzat hatni tud a Kúriára, akkor ezáltal ez a hatás kitevődik, kiterjed a többi bíróság munkájára is, és ily módon tudhat beleszólni a kormányzat, majd áttételesen és közvetve a bíróságok munkájába. Nagyon bízunk abban, hogy ezt a Kúria vissza fogja utasítani, és nem fogunk ilyesmit tapasztalni a jövőben, mint ahogy eddig sem tapasztaltunk, de nagyon bízunk benne, hogy nem lesz ezután sem. 2019-ben rendelte el Darák Péter elnök úr a joggyakorlat-elemző csoport felállítását az új Pp. alapján a keresetlevél visszautasításához vezető okok vizsgálatára, illetve ennek a tárgyában. Igen, ez egy neuralgikus pontja volt 2019-nek, hiszen ki nem látszottunk abból, hogy a panaszokat hallgattuk. A panaszokat hallgattuk az új Pp.-vel kapcsolatosan, akár bírák részéről, akár ügyfelek részéről, akár az ügyvédek részéről, hiszen számtalan olyan probléma volt - ilyen volt például talán a legfontosabb, ez a kereset-visszautasítás gyakorisága -, amikor bizony már több évtizede dolgozó ügyvédek küzdöttek azzal, hogy beadták a keresetlevelet, amely visszautasításra került, majd újra beadták kijavítva, az újra visszautasításra került egy újabb indokkal, újra beadták, és egy harmadik indokkal újra visszautasításra került, és bizony egy 20-30 éve gyakorló ügyvéd úgy érezte, hogy őt a szakmai tudásában is a bíróság összetiporja akkor, amikor sorozatban úgy állítja be az ügyfelei előtt, mintha ő nem értene a joghoz. Bizony elindult egy egymásra mutogatás a törvényhozó és a végrehajtó között, a bíróságok és a parlament között, hogy vajon ki a felelős, vajon a jogszabály rossz, vagy rossz a gyakorlat. Nyilván nagyon fontos volt Darák elnök úr részéről az, hogy felállította ezt a munkacsoportot, és kiadta feladatként, hogy ezt vizsgálja ki. Mi is az Igazságügyi bizottságban meghallgattuk például az Ügyvédi Kamara elnökét is ezzel kapcsolatban, aki szerintem legalább másfél órán keresztül sorolta azokat a problémákat, amelyek az új polgári perrendtartással kapcsolatosan az ügyvédi társadalomra hárulnak visszásan, illetve az ügyfeleket is hátrányosan érintik. Nyilván ezért is volt szükséges az, és nagyon örültünk annak, amikor az Igazságügyi Minisztérium beterjesztette 2020 második felében a polgári perrendtartás módosítását, amelyben aztán már egyértelműsödött ez a jogszabály, de 2019-ben viszont még nagyon időszerű volt ennek a munkacsoportnak a felállítása erre a feladatra. Nyilván, ha rossz volt a jogszabály, abból nem lehetett egy jó gyakorlatot folytatni, így alakult ki az ügyfél-ügyvéd panaszok áradata, és a másodfokú bíróságok sem nagyon tudtak irányt mutatni, hiszen az ügyvédek általában nem fellebbezték meg a visszautasításokat, hanem újra beadták, mert