Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismételten, most már mint frakcióvezető-helyettes, megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem ülésünkö... - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismételten, most már mint frakcióvezető-helyettes, megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem ülésünkö...
199 így sokkal gyorsabban haladt általában az ügy, és az ügyfeleknek nyilván az volt az érdeke, hogy hamarabb a jogukhoz tudjanak jutni, és tudják a jogaikat gyakorolni. 2019 szakmai célkitűzéseit is megfogalmazta a Kúria. Az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, és az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása; a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálata a második; a harmadik az új polgári perrendtartás alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálata; negyedik az új polgári törvénykönyv alkalmazásával felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása; ötödik a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása; hatodik - és nagyon fontos, és erre majd visszatérnék - a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos problémák; hetedik a gyakornoki program folytatása; és nyolcadik a főtanácsadói rendszer kiépítése. Devizakölcsön-szerződések. Azt gondolom, hogy az elmúlt évtizednek ez is az egyik legneuralgikusabb pontja. Tudjuk azt, hogy számtalan problémát vetett fel a rossz szabályozás. Megindult itt a parlamentben az egymásra mutogatás a baloldal és a jelenlegi kormányzat között, hogy ki a felelős a devizahitelekért. Azt gondolom, hogy a legutóbbi tíz évben nem az volt a feladat, hogy a bűnösöket találjuk meg ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy ebben egyformán ludas volt a baloldal is, az akkor, 2010 előtt hatalomban lévő baloldal és a Fidesz is, hogy kialakulhatott ez a helyzet, és hagyták idáig fajulni, de a legfontosabb probléma az volt, hogy nem született jó megoldás az elmúlt tíz esztendőben. Az Orbán-kormány folyamatosan kommunikálta, hogy ők megoldották a devizahitelesek problémáját, ezt sokan el is hitték, csak azok nem, akiket ez érintett, hisz ők nagyon jól tudják, hogy az ő problémájuk nincsen megoldva. Igenis nagyon fontos volt az, hogy próbáljon meg megoldást találni a Kúria, és nyilván nem az ő feladata volt, és nem ő tudja megtalálni a megoldást, hanem a törvényhozónak kellett volna e tekintetben megtalálni a megoldást. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat e tekintetben egyértelműen a bankok oldalára állt, nem pedig a magyar állampolgárok oldalára, mint oly sokszor máskor is a bankok oldalán állt, és az ő érdekeiket nézte akkor, amikor meghozta a devizahitelesekre vonatkozó jogszabályokat. Ezáltal alakult ki, hogy még ma sem értünk nyugvópontra ezen a területen, folyamatosak a problémák, és még ma is folyamatosak a kilakoltatások. Z. Kárpát Dániel képviselőtársam nap mint nap szokta elmondani ezeket a problémákat itt a parlamentben, ő az, aki eljár folyamatosan a kilakoltatásokra, aki megpróbál segíteni a fedél nélkül maradt családoknak, próbál jogi segítséget és másfajta segítséget is nyújtani azért, hogy a kilakoltatásokat megakadályozzák, csak sajnos ezeket kormányzati részről mi nem tapasztaltuk. Látjuk, hogy a Kúria megpróbálta a saját eszköztárán belül ezt megoldani, hiszen maga a konzultatív testület is csak háromszor ülésezett a 2019. évben. Első ülésén az árfolyamkockázatokkal kapcsolatos szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlatról tartotta az első ülését, a másodikat az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelensége következtében teljes egészében érvénytelen kölcsönszerződéseknél alkalmazható érvénytelenségi jogkövetkezményekről tartotta, harmadikat az adós elállásának vagy felmondásának a joghatásáról tartotta. Aztán az is probléma, hogy ez a konzultatív testület iránymutatásokat ad, azonban ezek az iránymutatások senki számára nem kötelezőek. A másik kérdés, hogy volt-e kedvező joghatása. Igazán változást nem tudott elérni, ez elsősorban jogalkotói mulasztás vagy szándékosság, ezt ki-ki döntse el maga, hogy mit tapasztalt. Mindezek alapján azt látom, hogy a Kúria igyekezett mindent megtenni 2019-ben, ami a saját feladat- és hatáskörén belül megoldható volt. Igazán kritikát megfogalmazni a Kúria munkájával kapcsolatosan a 2019. év vonatkozásában nem tudunk. Csak reményemet tudom kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a Kúria meg fogja őrizni azt a függetlenséget, azt a pártatlanságot, amelyet az elmúlt évtizedekben megszoktunk tőle, és én ehhez kívánok valamennyi Kúria-bírónak, a Kúria minden munkatársának és elnök úrnak is jó munkát és jó egészséget ezen a téren, és kívánom, hogy így folytatódjon a Kúria munkája, ahogy ez eddig is történt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) (15.50) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismételten, most már mint frakcióvezető-helyettes, megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem ülésünkön dr. Varga Zs. András urat, a Kúria elnökét, és vezérszónoklatomat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, melyet az egykori Igazságügyi Palota - majd a
