Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

197 gyakorolni az egyes bírói döntések kimenetelére, és ez valóban egy nagyon-nagyon fontos problematika, és azt gondolom, hogy az elmúlt 150 évben valóban sokat léptünk előre ezen a téren. Viszont, ha már elnök úr felvetette ezt a problémát, akkor én egy picit árnyalnám is ezt a kérdést, hiszen én 2010-ben kerültem be ide a parlamentbe, és azt látom, hogy az a kormány, amely azóta irányítja Magyarországot, bizony nagyon komoly lépéseket tett arra, hogy a bírói függetlenséget megpróbálja befolyásolni, hiszen maga az orbáni hatalomgyakorlat nem nagyon tűr meg Magyarországon olyanfajta intézményt, amely nem úgy végzi a tevékenységét, ahogy a miniszterelnök úr azt elvárja. Láthattuk ezt nyilván azokban a pontokban is, amikor nem a kormányzatnak megfelelő döntést hozott a bíróság, sokszor minősíthetetlen hangnemben kormányközeli személyek minősítették a bíróságok munkáját, sokszor szovjetunióbeli jogalkalmazást véltek látni a bíróságok munkájában, és mindamellett megfelelő lépéseket is tettek, hogy ne forduljanak elő olyan ügyek, amik nem felelnek meg a kormányzatnak. Itt ezeket lehetne hosszabban sorolgatni, de az első lépés volt a bírák kényszernyugdíjazása, akkor igenis bizonyította a hatalom, hogy én bármit meg tudok tenni, ha akarok, hogy igenis a bírák tartsanak a kormányzattól, a kormányzati lépésektől, ez egy bizonyos, első megfélemlítő lépés volt a kormányzat részéről a bírói függetlenség ellen. De ilyen volt az is, amit ön említett, és ön teljesen másként értékelte, elnök úr, a beszédében, a közigazgatási bíróságok felállítása, amelyben igenis kifogásolható volt - és én magam úgy éreztem -, hogy legalább 150 évet lépünk vissza az időben a bírói függetlenség terén, amennyiben ez felállításra kerül. Hiszen az igazságügyi miniszternek lett volna olyan jogköre, amivel közvetlen hatást tudott volna gyakorolni a bírákra, akár az egyes bírákra is, és ezáltal közvetve akár az ítélkezési tevékenységet is képes lett volna befolyásolni. És bizony az Országgyűlés, amennyiben odapakolja a közigazgatási bíróságok hatáskörébe azokat a feladatköröket, akkor bizony a legfontosabb kérdések tömkelegében azok a közigazgatási bíróságok dönthettek volna, amelyek adott esetben függhettek volna az igazságügyi minisztertől. Bizony ez egy nagyon-nagyon súlyos probléma, és már a XIX. század első felében Európában nagyon komoly törekvések voltak arra minden felvilágosult nemzetnél és államban, hogy ezeket a fajta kormányzati törekvéseket teljesen háttérbe szorítsák. Ezt sikerült is elérni, így Magyarországon is. Sajnos a mai kormányzat nem úgy látja, hogy ez érték, hanem ennek éppen az ellenkezőjét látja, éppen azt látja, hogy a kormányzatnak bizony befolyásolni kellene a bíróságoknak a tevékenységét is. Én nagyon örülök, hogy eddig ezt nem sikerült megtenni egyáltalán Magyarországon, és nagyon bízom abban, hogy a jövőben sem lesz erre lehetőség. Ha már ott tartunk, hogy bíróságok működése, mik a legfontosabb szempontok? Időszerűség, megalapozottság. Kaptunk statisztikát Darák úr jelentéséből, és ebből megállapítható, hogy bizonyos fokban általában csökkent az ügyek száma, mondjuk, az elmúlt egy-két év viszonylatában - 2017-18-hoz viszonyítva - a 2019-es évben, ebből egyetlenegy kivétel van, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumnak a közigazgatási szakága, ahol közel 10 százalékkal nőtt meg az ügyérkezések száma. A visszaesés nem olyan túl jelentős egyébként, de a többi területen mindenütt csökkent az ügyérkezés, ezt megfigyelhetjük. De nyilván nem ez dönti el, nem ez a mutató dönti el, hogy mennyire időszerűek az ítéletek, hiszen ha inkább a folyamatban lévő ügyeknek a számát nézzük, ezt viszont egyértelműen pozitívan kell értékelni, hogy 2017-18-hoz viszonyítva 2019-ben gyakorlatilag minden területen csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. És ez azt jelenti, hogy a bíróságnak az időszerűségre vonatkozó munkája javult, hiszen az ügyirathátralék jelentősen csökkent ezen időszak alatt, és ez, azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb feladat, az időszerűségen és a megalapozottságon kívül. Tehát nyilván, amikor felgyorsul az ítélkezési folyamat, annak egyetlenegy gátja van: soha nem mehet a megalapozottság rovására, soha nem lehetnek slendriánabbak, rosszabbul megfogalmazottak vagy pedig rosszak azok az ítéletek, csak azért, hogy időszerűek legyünk. Ebben annak idején az OBH elnökének beszámolójával kapcsolatosan Handó Tündével sokszor voltunk vitában, aki nem azt állította, hogy ennek másként kell történnie, hogy az időszerűségnek a megalapozottság rovására kell mennie. De én úgy láttam, hogy ebben az időszakban a bíróságokra - nyilván a Kúria kivételével -, a többi bíróságra nézve inkább az időszerűségnek a folyamatos megkövetelése volt az OBH részéről a követelmény. De most azt látjuk, hogy a Kúriánál egyébként az időszerűség mindenféleképpen javult. Az is megállapítható ebből a jelentésből, hogy a Kúria felállította az új középtávú intézményi stratégiáját, és ezt egy 2019 októberében elfogadott dokumentum rögzíti. Ez a dokumentum rögzíti a célokat és a megvalósítandó értékeket. Ezek közül a legfontosabb a jogállamiság védelme, ez szerepel első helyen. Tökéletesen egyetértek a 2019-ben megfogalmazott gondolattal, és azzal, hogy bizony egy bíróságnak kötelessége a jogállamiság védelme. És bizony abban az időben, amikor a kormányzat részéről a legtöbb