Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
196 befejezett határozatok száma. 2019-ben egy alkalommal került zárszámadási rendelet megalkotásának elmulasztása, egyszer pedig költségvetési rendelet megalkotásának elmulasztása a Kúria elé. Előbbi esetben a Kúria a zárszámadási rendelet pótlására hatalmazta fel a kormányhivatalt, utóbbiban pedig a képviselőtestületet hívta fel a költségvetési rendelet megalkotására. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2019-ben a helyiadó-szabályozás törvényességének megítélése körében telekadó, építményadó és kommunális adó adónemekben vizsgált felül önkormányzati rendeleteket. Az indítványok jelentős része konkrét normakontroll keretében a bíróságoktól érkezett - erről elnök úr is beszélt -, összesen 18 ügyben három telek-, illetve építményadó-rendeletet talált törvénysértőnek. Az Önkormányzati Tanács számára lényeges változást jelentett a helyi adókról szóló törvény 2017. január 1-jétől hatályos módosítása, amely hatályon kívül helyezte azt a hármas követelményt, mely szerint az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani. 2017. január 1-jétől az adóalap fajtája, az adó mértéke, a rendeleti adómentesség és adókedvezmény úgy állapítható meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének. A helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálatának tárgyában 2019-ben öt döntést hoztak, fontos elveket lefektetve az önkormányzatok jogalkotási hatáskörének határaival összefüggésben. A mulasztásos jogsértések körében a korábbi évekhez képest új kategória volt a településképi rendeletek megalkotására vonatkozó rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a Kúria felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Kúria hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősítéséhez. Mindezek mellett a Kúria nemcsak legfelsőbb ítélkezési feladatát gyakorolja, hanem intézményként maga a jogszokás keletkezésének és megszilárdulásának helye, valamint a magyar jogi tradíció megteremtője is egyben, erről elnök úr rendkívül szépen nyilatkozott. Ezért a beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja; a határozati javaslatot, amit a bizottság elnöke előterjesztett, kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy szintén támogassák. A bizottság előtt egyébként ebben konszenzus volt, hiszen 10 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Gyüre Csabának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Varga Elnök úr! Tényleg egy speciális helyzetben vagyunk most, hiszen ön abban a helyzetben van, hogy az elődjének a munkájáról számol be, illetve az elődjének a munkáját tették le ide az asztalunkra, és valóban, az Igazságügyi bizottságban még Darák elnök úr volt, aki képviselte, és most viszont önnek kell prezentálnia itt az elődjének a tevékenységét, illetve az elődje által irányított intézmény tevékenységét. Tehát ebből a szempontból nyilván nem önnek szól, nem az ön munkájának szól, ami itt elhangzik, elsődlegesen, de nyilván önnek is az a feladata, hogy az itt elhangzottakból, az esetleges kritikákból vagy javaslatokból, amik elhangzanak, a lehető legjobbat vonja le a következőkben, és talán a munkája során lehet, hogy lesznek olyan szempontok, amiket tud hasznosítani is. (15.30) Ön azzal kezdte, elnök úr, itt a beszámolóját a pulpituson, hogy milyen fontosnak tartja a bírói függetlenséget, és ezt úgy visszavezette az elmúlt 150 év távlatába, hogy ennek milyen tradíciói vannak Magyarországon, és milyen múltja van ennek Magyarországon, és hogy mennyire fontos a bírói függetlenség helyzete. Azt gondolom, hogy tökéletesen egyet tudok érteni azokkal, amiket ön elmondott, és valóban egy komoly tradícióval rendelkezünk ezen a téren, és azt gondolom, hogy egy jogállamiságnak az egyik legalapvetőbb kritériuma az, hogy a bírói függetlenség az adott államban érvényesül-e vagy sem; maga a kormányzat, a végrehajtói hatalom akar-e befolyást gyakorolni a bíróságok munkájára és tevékenységére, akar-e befolyást
