Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 3. hétfő - 196. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1934 elmaradás, sokkal inkább, mint az a városi környezetben kimutatható. Addig, amíg megfelelő úton, megfelelő időben nem tudják megközelíteni a nagy cégek az adott települést, addig komoly fejlesztés nem várható. Ezt számos alkalommal elmondtam már, és nagy valószínűség szerint el is fogom mondani addig, amíg célt nem érünk, és meg nem valósulnak ezek a beruházások. De most továbbmegyek, és egy olyan szolgáltatás körüli problémáról szeretnék beszélni, ami lehet, hogy egyébként meg is döbbenti főleg a városi füleket. Ezek azok a legalapvetőbb szolgáltatások, amelyek gyakran vidéken, főleg a kistelepülések által övezett és kis falvas körzetekben, igencsak veszélyben vannak: ilyen az áramszolgáltatás és ilyen a vízszolgáltatás. (15.00) Bár mindenhol ki van épülve és mindenhol elméletileg működik, elég egy nagyobb szél, egy kisebb vihar, elég egy nagyobb eső és vagy az áramszolgáltatás, vagy a vízszolgáltatás szűnik meg, akár több napra is. Ezek közül is most a vízszolgáltatást emelném ki. Az Európai Unió előttünk álló hétéves pénzügyi ciklusának tárgyalása kapcsán itt az Országgyűlésben is több képviselő szájából elhangzott, én is szorgalmaztam, hogy az egyes szakértők által 1000, más szakértők által akár 3000 milliárd forint felújítási költségre is taksált vízhálózati rendszerünk teljes körű felújítását be kell iktatni. Jelezni kell az előttünk álló időszakban, egyébként múlt hét pénteken járt le ez a határidő, az Európai Unió irányába, hogy számunkra ez kiemelten fontos, kiemelten fontos, mert sok százezer embert érint. De hogy ne is menjünk el az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusáig, jelen helyzetben a Helyreállítási Alap tekintetében múlt héten jelentette be miniszterelnök úr, hogy nem hívja le a teljes keretet, annak pusztán azon részét, amely ellenőrzés nélkül felhasználható. Pedig abból, ami egyébként ott marad most Brüsszelben, az ország vízhálózatának és vízkészlete rendszerének a felújítása valósulhatna meg. Azt gondolom, hogy ennek az elmulasztása történelmi bűn, mert óriási pénzekről beszélünk. Jelen állás szerint a keret meglenne rá, mégsem hívjuk le. De hogy miért is kellene ezt megvalósítani? Rendkívül egyszerű: azért, mert elavult. Még polgármesterkoromban számos alkalommal a megyei közgyűlésekben, számos más fórumon is beszéltem arról, hogy ezekre fordítani kell mind az önkormányzatok megsegítése érdekében, de legfőképp a lakosság érdekének védelme miatt. Most parlamenti képviselőként hozom a tisztelt Ház elé ezt a problémát, és természetesen úgy, hogy képviselőkkel, önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel egyeztettem ebben a kérdésben. De hogy konkretizáljam is egyébként, mert lehet, hogy furán hangzik, hogy vannak települések, ahol nincs víz, igen, a hétvégi esőzések miatt vannak a Mátrában és a Mátraalján olyan települések, ahol jelen állás szerint már két napja nem működik a vízszolgáltatás. Tényleg lehet, hogy furán hangoznak ezek a XXI. század Magyarországán, de sajnos valóság. Nem ülhetünk tétlenül, és azt gondolom, hogy a keret meglenne rá, le kellene hívni az Unió által rendelkezésünkre bocsátott, Helyreállítási Alapban lévő összeget, nem kellene felesleges látványberuházásokra költeni, nem kellene 67 milliárdos vadászkiállításokra költeni, hanem ezekre a szolgáltatásokra kellene. Abban az esetben, ha a városi lakosság számára ez az alapvető szolgáltatás rendelkezésre áll és álljon is nyilvánvalóan rendelkezésre, akkor, azt gondolom, a vidék Magyarországán élő emberek számára is, hiszen nem különbek semmivel, meg kell hogy adjuk ezt a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik képviselője: „1745. május 6. a Jászkun Redemptio napja”. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen pontosan 276 évvel ezelőtt, május 6-án írta alá Mária Terézia királynő a jászok és a kunok nemzetségének kiváltságlevelét, az úgynevezett redemptiót. Ezt gróf Batthyány Lajos Ernő kancellár és Koller Ferenc Xavér kancellári tanácsos ellenjegyezte és a nagy királyi titkos függőpecséttel hitelesítették. A jászok és a kunok többségükben a XIII. században telepedtek le Magyarországon. Anonymus a Gesta Hungarorum című művében már részletesen ír a kunokról mint olyan népről, akik harcban álltak a magyarokkal a honfoglalás előtt, de Kijev magyarok által történő elfoglalása után sokan csatlakoztak közülük a Kárpát-medencébe igyekvő magyarokhoz, így már ők is részt vettek a honfoglalásban is. Túlnyomó
