Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 3. hétfő - 196. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1935 többségük azonban a mongol hódítás elől húzódott Közép-Európába, és 1239-ben IV. Béla király engedélye alapján költöztek a magyar királyság középső vidékeire. A jászok iráni nyelvű nomád nép volt. Őshazájukat Közép-Ázsiába teszik. Őket is a mongol hódítás tette ki a lakóhelyükről, ugyanis 1223-ban a Kalka folyó melletti csatában súlyos vereséget szenvedtek a mongoloktól, és így csatlakoztak a Magyarországra igyekvő kunokhoz, és együtt települtek be hazánkba. Jogaikat és kötelezettségeiket 1240-ben a bánmonostori egyezményben rögzítették. Eszerint a jászok és a kunok a hadi szolgálataikért cserébe területi önrendelkezési jogot és részleges adómentességet kaptak. Közvetlenül a tatárjárás előtt azonban kivonultak az országból, és IV. Béla hívására majd csak 1246-ban települtek vissza az Al-Duna vidékéről. Ettől a pillanattól a Jászság és a Kunság élete és története egybefonódott a magyarság történetével. IV. Kun László 1279-ben megerősítette a kiváltságaikat, és önálló jogszolgáltatási jogot is adott nekik. Legfőbb bírájuk a nádor volt. A XIV-XV. században még őrizték a nyelvüket és sajátos kultúrájukat, de fokozatosan hatott rájuk a befogadó nemzeté, azaz a magyaré is. A XV. században befejeződött a nem vérségi elv szerint szerveződő területi közigazgatási egységek, a székek kialakulása. A Jászságban a Berény-szék, az Árokszállás-szék, a Fényszaru-szék, a Négyszállás-szék jött létre, míg a Nagykunságban a Kolbáz-szék, a Szentelt-szék, a Kiskunságban a Halas-szék, a Kecskemét-szék, a Kara-szék, a Mizse-szék, valamint Dunántúlon a Hantos-szék jött létre. 1498-ban II. Jagelló Ulászló törvényei már együtt említik a jászokat és a kunokat, s innentől kezdve a továbbiakban már mindig együtt emlegették a két népcsoportot. A török hódoltság kedvezőtlenül érinti a jászokat és a kunokat, hiszen területük török fennhatóság alá kerül. Sok településük elnéptelenedik a 150 év alatt. A török hódoltság után, 1696-ban I. Habsburg Lipót király még megerősíti a jászok és a kunok kiváltságait, de 1699-ben már gyanúsan elrendeli a jász és a két kun terület népességi és vagyoni összeírását. Majd ezt követően 1702-ben, valamennyi korábbi privilégiumot megszegve, az Országgyűlés jóváhagyása nélkül 500 ezer forint rajnai forintért eladta a területet a Német Lovagrendnek. II. Rákóczi Ferenc már 1703-ban, tehát egy évvel később pátensben helyezte hatályon kívül a Német Lovagrend földesúri jogait, így nem is volt véletlen, hogy a jászok és a kunok igen nagy számban vettek részt a szabadságharcban. A szabadságharc 1711-es lezárását követően újra napirendre került a kiváltságok helyreállításának ügye. Mivel az Országgyűlés az adásvételt ezek után sem hagyta jóvá, sőt megtagadta, így a Német Lovagrend jobbnak látta eladni jogait a pesti invalidus rendháznak. A jászok és a kunok 1741-től mozgalmat indítottak gróf Pálffy János nádor támogatásával ősi jogaik helyreállítása érdekében, mely mozgalom négy év alatt eredményre vezetett. De ennek nem kis ára volt. Elő kellett teremteniük a vételárként korábban fizetett 500 ezer rajnai forintot, annak kamatait, 15 ezer forintot, továbbá vállalniuk kellett ezer huszár felszerelését, valamint a nádor éves fizetésének biztosítását. Ennek megfizetését követően Mária Terézia kibocsátotta számukra a megváltásról szóló diplomát. Ez visszaállította a jászok és kunok ősi jogait és pallosjogot is kaptak. A redemptio új jogállást jelentett minden jász és kun számára alig 40 év után, megszűnt a jobbágyi sorba taszított állapot, szabad ember jogállását nyerték, és nem függtek továbbá egyetlen földesúrtól sem. Én - mint a magyar Országgyűlésnek talán egyetlen jász származású képviselője - fontosnak tartottam, hogy erről az évfordulóról itt megemlékezzek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Keresztes László Lóránt képviselő úr, a LMP frakcióvezetője a következő: „A mi városunk, Pécs 55.” címmel. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend után mindig szűkebb hazám, Pécs és Baranya aktuális ügyeiről beszélek, és most egy egészen borzalmas, és mondhatjuk, történelmi vonatkozásokban is súlyos eseménysorozat lezárásáról kell szólnom. Egy hosszú, több hónapos folyamat ért véget a múlt heti szavazással, amit a kormány és a kormánypárti képviselők modellváltásnak hazudtak. Az teljesen világos, hogy ami történt a magyar állami egyetemekkel, az nem modellváltás, hanem az egyetemek, az egyetemi vagyon, az egyetemi ingatlanok és az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás, politikai gyámság alá helyezése. Ezt a folyamatot hazugságokkal indokolták meg, az egyetemeket gyakorlatilag belezsarolták, és múlt héten mind miniszterelnök úr, mind Gulyás Gergely miniszter teljesen világossá tette, hogy gyakorlatilag valóban hazugság volt minden, amit korábban mondtak ezzel kapcsolatban.
