Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
192 Az egyik első ügy, amit kiemelnék, egy atlétikai stadionról szóló népszavazás kérdése, amelyben a Kúria elvszerű megállapításként rögzítette: az, hogy egy engedélyezett népszavazás esetében elmarad az aláírásgyűjtés, nem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást akkor, amikor ugyanezen kérdésre vonatkozóan újabb aláírásgyűjtésre történik kezdeményezés. Egy másik ügyben, a Facebookon történt rasszista és szélsőséges nézeteket valló bejegyzés rendkívüli felmentés alapjául szolgáló elbírálását értékelte a Kúria, és kimondta, hogy egy tanítói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottal szemben alapelvárás, hogy hivatalához méltóan viselkedjen az iskola falain kívül is. Jelentős tevékenységet fejtett ki a Kúria az új polgári eljárásjogi kódex gyakorlatba átültetése terén. Ezzel összefüggésben joggyakorlat-elemzést is végzett, de jelentős az 1/2019. jogegységi határozatunk is, amely a formai megközelítéssel szemben - amely az alsóbb fokú bíróságokon teret nyert - azt mondta ki, hogy ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas, akkor azt befogadásra is alkalmassá kell tenni, visszautasításnak nincs helye. Ez és a joggyakorlat-elemzés által kimutatott anomáliák 2020-ban a Pp. novelláris módosításához vezettek. (15.00) Ugyancsak folytatta munkáját a Kúria az érvénytelenségi perek joggyakorlatát vizsgáló, 2016-ban felállított konzultációs testületben, amely a 2019. évben is jelentős ajánlásokat fogalmazott meg, például az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményei vonatkozásában, amelyből szeretném kiemelni azt a megállapítást, hogy a jogkövetkezmények alkalmazása során a fogyasztó semmiképpen nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, és a rendezés során nem keletkeztethet az ítélet a pénzügyi intézet által érvényesíthető további követelést. Ugyancsak fontos a tartozásátvállaló árfolyamkockázatról való tájékoztatás kérdése, amely megerősítette azt a korábbi ítélkezési vonalat, hogy ha a szükséges tájékoztatást az adós nem kapja meg, annak következménye a semmisség. A Kúria büntető jogegységi határozatot hozott az emberölési szándék értelmezése körében is. A 3/2019. számú határozat rögzíti, hogy bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet a bűncselekmény megállapítására. A jogegységi határozat egy komoly lépés abba az irányba, amely a jogrend és a közrend fenntartása érdekében határozott bírói gyakorlatot vár el. Ugyancsak fontos eseti döntés született a bűnügyi felügyelet és az óvadék feltételeinek összevetése vonatkozásában egy, a sajtó részéről nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben. Nem hagyhatom szó nélkül azt az ügyet sem, amelyben a Kúria a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati kérelme alapján járt el, és amelyben megállapította, hogy az ügy tárgyával össze nem függő kérdésre vonatkozó büntetőeljárás felfüggesztése akkor is törvénysértő, ha az az előzetes döntéshozatal kezdeményezése érdekében történik. Hangsúlyoznom kell, hogy ez a döntés a jogorvoslat formája miatt csak elvi jellegű megállapítást tartalmaz, az adott bírót nem akadályozta abban, hogy az előzetes döntéshozatal érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljon, az Európai Unió Bíróságának eljárása pedig ebben az ügyben jelenleg is folyamatban van. A döntés elvi helyességét viszont az Alkotmánybíróság későbbi, az európai és a hazai jog alkalmazandóságára vonatkozó 11/2020. Ab-határozata is megerősítette. Tisztelt Országgyűlés! A jogegységesítő tevékenység bemutatását követően röviden szólnom kell a beszámoló másik tárgyköréről, a Kúria Önkormányzati Tanácsának 2019. évi tevékenységéről. A 2019. évben a Kúriára 40 ilyen ügy érkezett, az előző évből visszamaradt ügyekkel együtt összesen 45 ilyen ügyet bírált el a Kúria, pontosabban az Önkormányzati Tanácsa, amelynek jelentős része - 26 - bírói kezdeményezés volt, további nagyszámú kezdeményezés érkezett kormányhivatalokból, és az alapvető jogok biztosa is kezdeményezett egy ilyen eljárást. A korábbi évekhez hasonlóan a bírói kezdeményezések aránya volt a legmagasabb, és ebben az évben értük el a legmagasabb értéket abban a tekintetben is, hogy a benyújtott indítványok 91 százalékát, tehát tízből kilencet a Kúria érdemben bírált el. Látszik tehát egyfajta érési folyamata ennek a jogintézménynek, egyre eredményesebb, egyre sikeresebb kérelmeket terjesztenek elő a Kúria Önkormányzati Tanácsához. Az érdemi elbírálás azonban nem mindig járt a kifogásolt önkormányzati rendelet megsemmisítésével, körülbelül fele-fele arányban vezetett megsemmisítésre, illetve a kérelem elutasítására. Ahogy az előző években, ebben az évben is elsősorban helyiadó-rendeletekkel szemben fordultak a Kúriához, illetve megnőtt a helyi építési szabályzatok törvényességi vizsgálatára irányuló kérelmek száma, és 2019 volt az első év, amikor viszonylag nagy számban, öt ügyben került szóba a településkép védelmének szabályozása és az ennek érdekében hozott önkormányzati döntések. A telekadó-, építményadó-indítványok jelentős részét a Kúria elutasította, három esetben találta a rendeletet törvénysértőnek. Meg kell említeni, hogy ebben az évben a Kúria megerősítette a vagyoni típusú adók arányosságra vonatkozó, korábbi évben, 2018-
