Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
193 ban jogszabályváltozás miatt újraértelmezett gyakorlatát, kimondva, hogy az arányosság kérdése az adóalanyok szélesebb köréhez igazodik, és csupán a normativitás szempontjait sértheti. Továbbra is kérdésként merült azonban fel, és vizsgálat tárgya ezekben az ügyekben, hogy nem irányul-e az önkormányzati rendelet kifejezetten meghatározott adóalanyok adóztatására, azaz valóban normatív jellegű-e az önkormányzati szabályozás. Az alapvető jogok biztosa által kezdeményezett eljárást egy helyi építési szabályzattal összefüggésben nyújtotta be, amely a Balaton-part természetvédelmét érinti. Az alapvető jogok biztosa azt állította, hogy egy úgynevezett alövezet rendszeresítése miatt új területfelhasználási egység bevezetése a vízparti környezeti állapot jelentős változását eredményezheti, és az alaprendeltetéstől eltérő alkalmazást tesz lehetővé. A Kúria megsemmisítette az adott döntést, kimondva, hogy az igazgatási terület területfelhasználási egysége jogszerűen csakis beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt kategóriába tartozhat, ez vagylagos tehát, nem létezik e két átfogó területi kategóriának olyan közös metszete, amelyet az önkormányzat ebben az alövezetben kívánt szabályozni. Ugyancsak egy esetben kényszerült a Kúria arra, hogy közjogi érvénytelenséget állapítson meg egy helyi önkormányzat vonatkozásában, amikor a helyi jogalkotási szabályok megsértésével került sor egy önkormányzati rendelet módosítására, amelyet kormányhivatali indítvány kifogásolt. Tisztelt Ház! Ezelőtt 110 évvel a Kúria elnöke, Günther Antal rámutatott arra, hogy nincs az egész világon állam - az egy Nagy-Britannia kivételével -, amelynek legmagasabb bírói területe ilyen ősi eredetre lenne visszavezethető, mint Magyarország Kúriája. Majd felidézte, hogy a 160 évvel ezelőtt, az önkényuralom évei után újrainduló Kúriában akkori elnöke, gróf Apponyi György országbíró hazánk egyik ősi intézményét, törvényes állásunk legerősebb biztosítékát, törvénykezésünk függetlenségét látta. Ehhez a hagyományhoz volt hűséges a Kúria 2019-ben is. Ehhez annyit tehetek hozzá, hogy esküm szerint ehhez leszek hűséges magam is. Isten áldja a Kúriát, Isten óvja Magyarországot! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük, elnök úr. Most megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt expozémat megkezdeném, engedjék meg, hogy jómagam is nagy tisztelettel köszöntsem plenáris ülésünkön Varga Zs. András urat, a Kúria elnökét, aki ebben a minőségében elsőként vesz részt plenáris ülésünkön. Köszöntöm továbbá a Kúria elnökhelyetteseit, kollégiumvezetőit és megjelent munkatársait is. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kúria akkori elnöke, dr. Darák Péter úr benyújtotta az Országgyűlésnek a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, B/11035. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottság 2020. november 24-i ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt, melyen szintén Darák Péter volt Kúria-elnök úr vett részt. Sajátos tehát az a helyzet, ami most itt a parlament előtt van, mert olyan kúriai beszámolót tárgyalunk, melyben a Kúria mostani elnöke, Varga Zs. András úr nem vett részt, melynek igazságügyi bizottsági vitájában sem vett részt. Így azt mondhatjuk, hogy Varga Zs. András elnök úr hozott anyagból kell hogy az Országgyűlés előtt eljárjon. Kérem, méltányolják ezt a tényt! (15.10) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény szerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, melynek keretében döntenek büntetőügyben, az állampolgárok mindennapi életét meghatározó magánjogi vitákban, továbbá közigazgatási határozatok törvényességéről is. Nevezetes volt a 2019. év a Kúria és a bírósági szervezet életében, ugyanis éppen 150 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a bírói hatalomgyakorlásról szóló 1869. évi IV. törvénycikket, amely kiemelten fontos esemény volt az újkori magyar demokrácia kialakításában és a bírói szervezet modern kori történelmében. Ez a törvény alakította ki azokat a bírósági szervezetrendszert építő alapvető elveket és kereteket, amelyek működését ma is elvárjuk a Kúriától és a bíróságoktól. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a bizottsági vita keretében részletes beszámolót hallgatott meg a Kúria 2019. évi tevékenységével kapcsolatban. A bizottság üdvözölte a Kúria 2019. évi jogegységi tevékenységét, így különösen a keresetlevél befogadásával kapcsolatos jogegységi határozatok
