Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
190 „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A Kúria elnöke által benyújtott beszámoló B/11035. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/13952. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Ház! Elsőként megadom a szót Varga Zs. András úrnak, a Kúria elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Öné a szó. DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megválasztásomat követően első alkalommal állok a tisztelt Ház előtt, hogy a Kúria elnökeként a bíróságok szervezetéről és működéséről szóló 2011. évi CLXI. törvény előírásának megfelelően beszámoljak a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, valamint az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá az önkormányzati törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatok teljesítése során szerzett tapasztalatokról. Ennek az alkalomnak az a sajátossága, hogy a beszámolót még nem magam állítottam össze, hanem hivatali elődöm, dr. Darák Péter elnök úr. Sőt, a beszámolót az Igazságügyi bizottság előtt is Darák Péter elnök úr ismertette. Nemcsak az iránta tanúsított tiszteletem, hanem a beszámoló tárgya is megköveteli, hogy alapvetően ne térjek el az általa elmondottaktól. Darák elnök úr az Igazságügyi bizottság előtt négy szempontot emelt ki a beszámolóból. Kérem, engedjék meg, hogy magam is ezekkel kezdjem, még ha nem is azonos sorrendben és nem is azonos hangsúlyokkal. Tisztelt Ház! Az első kiemelendő szempont az, hogy 2019-ben Magyarország és a magyar igazságszolgáltatás jeles évfordulót ünnepelt, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvény 150 évvel korábbi elfogadását. Ennek a törvénynek az 1. §-a úgy rendelkezik, hogy „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik”. Ez a tömör mondat a bírói függetlenség foglalata, országgyűlési elfogadása a bírói függetlenség születésnapja. Jelentőségét mutatja, hogy itt, az Országgyűlés Felsőházi üléstermében tartott kúriai ünnepi teljes ülés és tudományos konferencia értékelte. Számomra azért emlékezetes ez az esemény, mert a Kúria teljes ülésén, akkor még az Alkotmánybíróság tagjaként, magam is részt vehettem. A teljes ülésen felszólalt dr. Kövér László házelnök úr is, aki beszédében rámutatott a bírói függetlenség és Magyarország függetlenségének elválaszthatatlanságára. Fontos, hogy ma is tisztán lássuk ennek súlyát. (14.50) A bírói függetlenség ma sem jelent kevesebbet, mint 152 évvel ezelőtt jelentett: az igazságszolgáltatásnak minden külső hatalmi befolyástól függetlenül kell működnie, nemcsak általában az állami végrehajtó hatalomtól, hanem mindenfajta hazai és külföldi külső hatalomgyakorlástól, sőt a saját igazgatási szervezetétől is; utóbbitól is, függetlenül attól, hogy azt az igazságügyi miniszter, önálló hivatal vagy bírói testület végzi el. A közigazgatás a mindenkor aktuális működési formájában az igazságszolgáltatás feltételeinek biztosítását és a bírói működés intézményi szabályosságának ellenőrzését végzi, de az ítélkezésbe - megismétlem: aktuális működési formájától függetlenül - nem avatkozhat bele. Mindez átvezet a következő szemponthoz, ahhoz, hogy a bírói függetlenség nemcsak a bíróságot védi a külső befolyásolástól, hanem a bíróságok számára is korlátot jelent, Magyarország bíróságai számára alkotmányos szabályban megfogalmazott korlátot. Ez a következő: a bírák nem folytathatnak politikai tevékenységet, közjogi szerepüket szorosan az Alaptörvény és a jogszabályok keretei között kell végezniük, e keretek közül nem léphetnek ki, nem igényelhetnek maguknak olyan szerepet, amelyet az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos hagyományai más hatalmi ágak számára tartanak fenn. A beszámoló tárgyául szolgáló 2019. év igazolja, hogy a Kúria a függetlenségét ebben a vonatkozásban is megőrizte. Egy évvel korábban, 2018-ban a Kúria elnökére hárult a feladat, hogy felkészítse a Kúriát az önálló
