Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztésem két törvény... - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztésem két törvény...
1844 A módosító javaslatom célja ennek az elősegítése, illetve a képzések szabályozása és pontosítása. A segítőkutya-képzések, illetve a kiképzők képzése területén fontos, hogy ne csak a vizsgáztatás, hanem a képzés egész folyamata legyen szabályozva, ehhez kérjük a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, illetve azt kérjük, hogy kapjon felhatalmazást az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotására, a szakmai képzés, illetve vizsgáztatás alkalmazhatóságának fejlesztése érdekében. Ehhez hasonló javaslatot nyújtottam be a jelnyelvi törvény kapcsán is, az érdekvédelmi szervezet, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének javaslata alapján. Szintén javaslom, hogy a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsok és a sikettolmácsok képzésének speciális követelményrendszerét és a szabályozási rendszerét, ugyanis az új szakképzési struktúrában csak a megfelelő szabályozással lehet ezt garantálni. Áttérve a jelnyelvi törvényhez kapcsolódó többi módosító javaslatomra, érdemes egy picit visszatekintenünk. A magyar Országgyűlés 2007-ben egyhangúlag fogadta el a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ami egy nagy lökést adott ahhoz, hogy 2009-ben így egyhangúlag el tudtuk fogadni a magyar parlamentben a világ egyik, ha nem a legkomplexebb jelnyelvi törvényét. (13.50) A jelnyelvi törvénynek köszönhetően beindult a tolmácsszolgáltatás jelenlegi struktúrájának kiépítése, ami azóta is működik állami finanszírozás mellett. Ennek köszönhető a feliratozás kiszélesítése is. 2010 óta lépcsőzetesen emelkedő óraszámokkal elértük azt, hogy napjainkra már majdnem egész nap feliratozással mennek a tévéműsorok. Nagy előrelépés volt 2011-ben az, amikor az Alaptörvénybe bekerült a magyar jelnyelv védelme mint a magyar kultúra része. Óriási ugrás volt a magyar siket és nagyothalló személyek életében, amikor beindult az úgynevezett KONTAKT videós alapú jelnyelvitolmács-szolgáltatás. Ez egy óriási életminőség-javulást eredményezett a mi közösségünkben. A legutóbbi fontos mérföldkő pedig tavaly történt a jelnyelvi törvény módosítása által, amikor lehetővé tettük mindannyian - egyhangú szavazatunk mellett -, hogy 2021. július 1-jétől lehetőség nyíljon a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát tenni, vagyis bárki, aki magyar jelnyelvet tanul, és szeretne nyelvvizsgázni belőle, az eddigi rendszer helyett most már ugyanolyan értékű nyelvvizsgát tehet ebből a nyelvből is, mint bármely más idegen nyelvből. Rátérve a módosító javaslatom egyik legfontosabb elemére: hogyha megnézzük a mostani szabályozást, az arra jogosult ügyfél, siket vagy nagyhalló jelnyelvhasználó személy egy évben 120 órányi térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatásra jogosult. Emellett speciális órakeretre is jogosult lehet. Jelenleg ez úgy néz ki az oktatás területén, hogy a középiskolában tanulók esetén 120 óra/tanév, felsőoktatási hallgató esetén 60 óra/szemeszter, felnőttképzés esetében pedig a képzés teljes óraszámának 20 százaléka erejéig lehet igényelni térítésmentesen tolmácsszolgáltatást. Azt látjuk, hogy a jelenlegi szabályozásban nem szerepel az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatásban részt vevő gyermek. Az egyéni alapórakereten felül erre nem biztosít a törvény pluszórakeretet. Az elmúlt 11 év tapasztalata alapján és az érdekvédelmi szervezetek, illetve a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének javaslata alapján megérett a helyzet a változtatásra. Csak egy példát szeretnék mondani. Ha megnézünk például egy első osztályos hallássérült tanulót, aki integráltan tanul, neki körülbelül hetente 24 tanórája van, ami azt jelenti, hogy egy tanévben 860 tanórán vesz részt. Ugyanakkor az egyén órakerete, ami a tolmácsszolgálathoz kapcsolódik, 120 óra. Ha úgy számoljuk, hogy egy tanóra 45 perc, abból kiindulva kiszámolható, hogy 160 tanórán tud tolmácsolással részt venni. 700 tanórára viszont nem tud tolmácsolást igénybe venni. Természetesen az is igaz, hogy nem minden tanórára kell tolmács, testnevelés- vagy énekórán nyilván nem szükséges, énekből felmentést is kapnak egyébként, de az is belátható, hogy a 120 óra nem elegendő egy tanévre. Mindezt, az elmondottakat, illetve a SINOSZ javaslatait figyelembe véve a módosító javaslatom kétlépcsős emelést javasol. A kétlépcsős emelés időpontjai 2022. január 1-je és 2023. július 1-je. Az óvodai nevelésben első lépésben 150 óra/év, második lépcsőben pedig 200 óra/nevelési év lenne az emelés, az általános és középiskolában 300, illetve 400 óra lenne a biztosított időkeret, a felsőoktatás nappali tagozata esetén 150 óra, illetve 200 óra/szemeszter, a felsőoktatás levelező tagozata esetén pedig 100 óra szemeszterenként. A felnőttképzés esetében pedig a 20 százalékról 40 százalékra, majd 60 százalékra emelkedne az órakeret. Nagyon fontos új javaslat még, hogy a foglalkoztatás területén lehessen az egyéni órakereten felül plusz 50 órát igényelni évente azoknak a személyeknek, akik például egyéni vállalkozóként dolgoznak, vagy saját vállalkozásukban foglalkoztatnak munkavállalókat. Ha tehát a munkaadó nem biztosít a hallássérült
