Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. HILLER ISTVÁN): - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1845 munkavállalónak tolmácsolást, akkor ezeknek a személyeknek, dolgozóknak legyen lehetőségük plusz 50 órányi tolmácsolást igénybe venni ezáltal. A siketvakok esetében a speciális kommunikáció szempontjai miatt emelnénk 30 órányi tolmácsolási lehetőséget. Ahogy a nyelvvizsga esetében is nagyon fontos volt, elsősorban foglalkoztatás szempontjából, a jelenlegi módosítás pedig az óvodai és általános iskolai képzés szempontjából kiemelten fontos, illetve a gyerekek szüleinek is fontos ez, nagy előrelépés lenne számukra az önálló életvitelük minőségének javítása érdekében; illetve ezáltal nagyobb esélyük lesz a magasabb iskolázottság, képzettség megszerzésére. Ha visszanézek, 25 évvel ezelőtt, amikor én jártam jogi egyetemre, akkor a két kezemen meg tudtam számolni, hogy hány hallássérült személy tanul a felsőoktatásban. Most a 2017. évi adatok szerint 216 hallássérült hallgató tanul a felsőoktatási intézményekben. Ez a szám azóta, biztos vagyok benne, hogy nőtt is, tehát látható a fejlődés, és látható a folyamatos növekedés e tekintetben. Biztos vagyok abban, hogy ez a javaslat továbbviszi ezt az ügyet. Ehhez kérem minden frakció támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (DR. HILLER ISTVÁN): Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Fülöp Attila államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíván-e most szólni. (Jelzésre:) Parancsoljon! FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövid időn belül most már a második alkalom, hogy a jelnyelvről szóló törvénnyel kapcsolatos módosítást tárgyalja a parlament, és mint ahogy azt Tapolczai Gergely képviselő úr az előbb elmondta, mindannyiunk számára ismert, mindannyiunk előtt ismert az, hogy a jelnyelvi törvény létrejötte hosszabb fejlődési folyamat után jött létre. Mérföldkő volt az is - mint ahogy elhangzott -, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely tartalmazza a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettségeket, és biztosítja a fogyatékossággal élők, így a hallássérült és a siketvak személyek számára a mindennapjaikhoz szükséges jelnyelv használatát, jelentős mértékben javítva ezáltal az életszínvonalukat. Annak a pillanatnak is már több mint egy évtizede, amikor a jelnyelvi törvény általános vitájában Kósa Ádám képviselő úr itt a parlamentben elsőként szólalt fel magyar jelnyelven. Ezt követően egy olyan törvény került elfogadásra, amely komplexen rendezi a hallássérült emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket, óriási lépést téve ezáltal a siket, nagyothalló és siketvak emberek társadalmi integrációja felé. Az Országgyűlés tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta ezt. Újabb döntő lépés következett 2011-ben, merthogy ekkor Magyarország azon kevés államok sorába lépett, amely alaptörvényben rögzítette, hogy a jelnyelvet a nemzeti kultúra részének tekinti, és ennek megfelelő védelemben részesíti. Magyarországon több mint 70 ezer siket és nagyothalló ember él. Régi álmuk és törekvésük, hogy az őket megillető kommunikációs jogokat teljeskörűen gyakorolhassák. A jelnyelvi törvény kötelező állami feladattá tette a térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatás finanszírozását és a televíziós műsorok feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolását. (14.00) Számukra nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze. A siket emberek számára a jelnyelv alkotja kommunikációjuk és kultúrájuk alapját. Ez az a csatorna, amelyen anyanyelvi szinten képesek gondolataikat és érzelmeiket kifejezni, és amelyen keresztül a legkönnyebben és legbiztosabban juthatnak információhoz. A siket személyek oktatáshoz, kultúrához és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése ezért nagyrészt a jelnyelv használatának jogi szabályozásával biztosítható, egy olyan jelnyelvi törvény elfogadásával, amely komplexen rendezi a hallássérült emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket. Magyarország hatalmas lépést tett a siket, nagyothalló és siketvak emberek társadalmi integrációja megteremtése felé. Tisztelt Ház! Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt képviselő urak szinte pontosan egy évvel ezelőtt már benyújtottak egy javaslatcsomagot a törvény módosításához. A tavalyi módosítás egyik legfontosabb és legszimbolikusabb elemét az előbb képviselő úr kiemelte, ez pedig az volt, amikor a jelnyelvről most már nyelvvizsgának megfelelő, államilag elismert nyelvvizsgaként történő elismerésre is lehetőség van. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A most önök előtt fekvő előterjesztés újabb indítvány a hallássérült embereket megillető kommunikációs jogok széles körű biztosítása érdekében. A jelenlegi módosítás elvi, elsődleges célja, hogy a siket és nagyothalló emberek azonos eséllyel férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz,
