Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 30. péntek - 195. szám - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztésem két törvény... - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztésem két törvény...

1843 hiszem, ezt nem is vitatja, tisztelt képviselő asszony. (Dr. Vadai Ágnes: Nem is ezt mondtam...) Jó, köszönöm szépen. Földminősítési díj. Felvetette ezt a 220 ezer forintot. Itt azért szeretnék pontosítani. A földminősítési eljárásnak 220 ezer forint a felső határa. Szeretném pontosítani, hogy 50-100 ezer négyzetméter között 36 ezer forint, minden megkezdett 100 ezer négyzetméter után 20 ezer forint, így 100 hektár után összesen durván 220 ezer forint. Tehát mértékhez van kötve, a 100 hektár maximumhoz. Ezt csak pontosításképpen. És hogy működik-e az osztóprogram, ez volt egy másik sarkalatos kérdése. Készen van az osztóprogram, a vészhelyzet miatt sajnos még mindig nem bírtuk elindítani, egypár nap türelmet kérünk, és indulni fog a program. A politikai megjegyzéseit, amit az Agrárminisztériummal és a törvénnyel kapcsolatban feltett, ez legyen az ön személyes joga, amit a minisztérium részéről határozottan visszautasítok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig volt lehetőség. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A Tapolczai Gergely, fideszes képviselő által benyújtott előterjesztés a T/15981. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Tapolczai Gergely úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztésem két törvényt érint - ahogy hallhattuk az előbb is -, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt, illetve a magyar jelnyelvről szóló törvényt. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényhez kapcsolódó javaslatom esetén szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlékezzem róla, illetve felhívjam a figyelmet arra a tényre, hogy 1994 óta minden év áprilisának utolsó szerdáján ünnepeljük a vakvezető kutyák világnapját. Európában több mint száz éve folyik a vakvezető kutyák képzése. Főleg a világháborúban megvakult katonák miatt lettek ismertek a vakvezető kutyák, illetve a velük foglalkozó kiképzők. Magyarországon viszont csak 1978-ban indult el a vakvezető kutyák képzése, köszönhetően Rithnovszky Jánosnak, aki 21 éves korában, 1952-ben sérült meg egy aknarobbanás következtében, elvesztette a bal karját és a látását. Attól kezdve az egész életét a sorstársai megsegítésének szentelte. Már 1961-ben megírta „A vakvezető kutya kiképzése” című könyvet, ezzel is megteremtve a vakvezető kutyák képzésének alapját Magyarországon. A képzés maga, ahogy említettem, 1978-ban indult el, és onnantól kezdve 2002-ig egyedül a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége volt az a szervezet, aki ezzel a képzéssel foglalkozott. Azóta több alapítvány és civil szervezet is részt vesz a kutyák kiképzésében. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) 1978 óta közel ezer kutyát képeztek ki. Jelenleg körülbelül 80 személy közlekedik vakvezető kutya segítségével, és több tucat kutya képzése van folyamatban jelenleg is. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos ez a terület, és mennyire fontos az önálló életvitelt segítő kutyák képzése Magyarországon.