Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1827 A kárenyhítési törvény kapcsán elöljáróban szeretném kiemelni, hogy az elmúlt évtized tekintetében kijelenthetjük, hogy a rendszer jól vizsgázott, jó bizonyítványt érdemel. Sok termelőt segített át nehéz időszakokon vagy mentett meg a csődtől. (12.10) A biztosítások számának növekedése is azt jelzi, hogy megértették a gazdák annak fontosságát. A tavalyi évben elfogadott krízisbiztosítási rendszer pedig egész Európában elsőként nálunk indult el. Azt gondoljuk, hogy a termelői befizetések összegének megemelését időszerű volt napirendre venni, hiszen az elmúlt tíz évben az értékesítési árak jelentős növekedése volt jellemző, amelyből érdemes ezt a relatív kis összeget, tehát hektáronként plusz 1000-1500 forintot átcsoportosítani annak érdekében, hogy a kárenyhítési rendszer stabilitása további évekre fenntartható maradjon. A Fidesz képviselőcsoportja részéről támogatjuk a Magyar Állatorvosi Kamara javaslatát, hogy az idén diplomát szerző állatorvosok számára se legyen még követelmény az ötéves gyakorlati idő az önálló praxishoz. Nyilvánvalóan a jövőre végző hallgatók ugyanakkor már annak tudatában felvételiztek annak idején az egyetemre, hogy ezt a feltételt teljesíteniük kell. Az osztatlan közös tulajdoni viszonyok régi teherként nehezítik a gazdák mindennapjait. A ’90-es évek elhibázott agrárpolitikai döntéseit nem lehet visszacsinálni, de helyénvaló, hogy utat nyitunk az érintettek számára ennek megoldásához. Ezek azt érintettek viszont nagyon nagyszámúak, ezért alapvető szempont, hogy a szabályozás a lehető legkevésbé bonyolult és közérthető legyen. Sajnálom, hogy a veszélyhelyzet miatt az eljárások nem voltak elindíthatóak, azonban talán kicsit szerencse, hogy így lehetőségünk van a további pontosításra. Végezetül pedig: a családi gazdaságokról szóló törvény és az új bortörvény olyan nemrég elfogadott két jogszabály, ahol indokolt a finomhangolás a kisebb hibák korrekciójára. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja részéről támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását, és az elmondottak alapján erre kérem önöket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Tessék! MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! 22 törvényt módosítanak, és egyet kivezetnek, ezért hívják, ugye, salátatörvénynek, de azért ez mégiscsak túlzás. Már csak azért is, mert nagyon sokszor előterjesztőként és kormánypárti hozzászólásként is elhangzott, hogy kizárólag technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, ami azért erős túlzás; amilyen sokszor elmondták már, az gyanús kellett hogy legyen számunkra. Valóban, döntően európai uniós jogharmonizációról, technikai pontosításokról, adatkezelési részletszabályokról szól, de azért elrejtettek közte érdemi javaslatokat is, illetve olyanokat is, ami egyáltalán nem kellene hogy egy agrártárgyú salátatörvény tartalma legyen, és ezek mellé még akkor érdemes hozzátenni azokat, amelyek komoly hiányérzetet hagytak bennünk. Tehát megnyitnak olyan területeket, amelyeken bőven lenne mit tenni, de mégsem azokat a paragrafusokat módosítják, amelyekre, mondjuk, az érintett ágazat szereplői várnak évek óta. Kezdeném talán azzal, hogy itt az agrárkárenyhítési alapban történő 50 százalékos díjemelési kötelezettség megjelenik, ami azért okoz furcsa helyzetet, mert itt évekig a Ház falai között azt hallhattuk, hogy hány milliárd forint plusszal zárt az adott évben a kárenyhítési alap, és hogy ez milyen újabb lehetőséget nyit meg számára. Gondolok itt akár a jégeső-elhárítási rendszer országos kiépítésére és az egyéb beruházásokra. Ehhez képest azért gyorsan kifutottak ebből a pénzből, és gyakorlatilag egy újabb adóemelésre kényszerítik így a gazdálkodókat. De ez így nem járható út. Azért lássuk be, hogy az időjárás tényleg valóban folyamatosan szélsőségesebbé válik és egyre alkalmatlanabbá a jelenlegi technológiák mellett az élelmiszer előállítására. Tehát ezzel a logikával akkor gyakorlatilag most már kétévente ide kell hozni majd ezt a jogszabályt, hogy mindig majd 50 százalékkal emeljük az érintett gazdálkodók költségeit. Ez lehet, hogy tűzoltásra alkalmas, és a fagykárokat majd az idei évben tudjuk ebből rendezni, az állami kötelezettséget lehet ebből vállalni, de semmiképpen nem egy fenntartható vállalás. Hiányoljuk itt most már 11 éve azokat a törvénymódosításokat, amelyek a klímaváltozással összefüggésben képesek lehetnek azokat a technológiákat Magyarországon széles körben alkalmazhatóvá, megismerhetővé
