Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. HILLER ISTVÁN): - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszöntöm, elnök úr, és köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az államtitkár úr és képviselőtársaim is kitértek arra, ez a törvénymódosítás három irányt céloz meg... - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszöntöm, elnök úr, és köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az államtitkár úr és képviselőtársaim is kitértek arra, ez a törvénymódosítás három irányt céloz meg...
1816 Bank, ahol lenne egy alaptevékenység, ami nagyon fontos lenne, ehhez képest a különböző műkincs- és festményvásárlásokra elképzelhető, hogy több idő jut, mint az alapportfólióra. Nyilván ez csak feltételezés. Nem akarok lemenni bulvárszintre sem, miszerint holisztikus lélekmasszást, jövőelemzést és fülgyertyakezelést igényelhet a kedves vendég abban a hotelben, amit az adófizetők közvetve támogatnak bővítés-fejlesztés szempontjából. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De azt igenis látom, hogy az 52 millió eurós hitel, amely a Kopaszi-gát építkezési projektre került kiutalásra, egészen biztos, hogy máshol jobban hasznosítható lett volna. Még egyszer mondom, az Exim küldetése a magyar vállalkozások exportpiacokon való megjelenésének segítése; a versenyképesség-növelésről már beszéltünk, illetve annak a hiányáról. Főleg azért kellene jobban meggondolniuk az Exim különböző kiadásait, mert a közzétett vezetőségi jelentés szerint nagyjából azért egy sokkal tetemesebb veszteség állt elő a szervezet életében, mint ami korábban tapasztalható volt, és úgy látom, hogy korábban a nyereséges időszakokban is a bevételek döntő részét a kamateredmény tette ki. Nem azt akarom mondani, hogy profitorientált módon kellene működnie az Eximnek, egyáltalán nem, egyébként bele is van írva mindenféle szabályzatba, jegyzőkönyvbe, egyáltalán nem a profitmaximalizálás, hanem a kivitel ösztönzése a cél, és én ezzel az alapcéllal egyetértek. Nem látom azokat a magyar startupokat, amelyek a termelési lánc megfelelő fokán tudnának bekapcsolódni ebbe a folyamatba, amelyek ki tudnák nőni adott esetben a régiót. Nyilván nem azt várom, hogy itt ilyen hungaromultik lepjék el az európai piacot, de azért részeredményeket 11 év után elvárnánk ezen a területen. Szeretném hangsúlyozni, államtitkár úr, nem a módosítás irányával van önmagában a baj, bár nyilván a behajtások tekintetében azért ez vitás, amíg a magyar állampolgárokat ugyanezen a területen elképesztő terhelés sújtja. A módosítás első pontja, miszerint könnyebben tudjanak magyar társaságok megjelenni külpiacokon, még támogatható is lenne. Az az aura, az a hangulat, az a klíma, ami viszont körülveszi az egész intézményt, már kérdőjelessé tesz minden módosítási szándékot. Elképzelhető, hogy nulláról kellene újjáépíteni ezt az egészet, gondolják ezt végig, hiszen most még menthető lenne a történet. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK (DR. HILLER ISTVÁN): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! További jó munkát! Juhász Hajnalka képviselő asszony, a KDNP vezérszónoka a következő. parancsoljon! JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszöntöm, elnök úr, és köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az államtitkár úr és képviselőtársaim is kitértek arra, ez a törvénymódosítás három irányt céloz meg: egy fogalombővítés, a második vonatkozásban az Európai Bizottság irányába vonatkozó bejelentés, és a harmadik fontos rész pedig a behajtási kötelezettségre irányul. Ez a fogalommeghatározás egy fogalombővülés is egyben, hiszen itt a magyar befektetők külföldi befektetése esetén tisztázza ez a módosítás, hogy a magyar befektetők külföldi befektetésének minősül, ha a befektetést nem egy devizabelföldi gazdálkodó szervezet közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg. Tehát a magyar befektetés csak közvetetten valósul meg. A módosítással a nemzeti exportstratégiával összhangban a külföldi befektetésekre irányuló finanszírozást és biztosítást a vállalkozók szélesebb köre érheti el. Az Európai Bizottság irányába vonatkozó bejelentés kapcsán annyit emelnék ki, hogy az uniós állami támogatási szabályok alapján nem minden esetben szükséges az exporthitel biztosításának nem minősülő biztosítás, illetve a vagyonbiztosítás nyújtását bejelenteni az Európai Bizottság részére, például az úgynevezett csoportmentességi rendeletek esetében. Az Exim-törvény ennek megfelelő módosítást és pontosítást tartalmaz, valamint valóban kiemelt része a behajtási kötelezettség. Az Eximbank és a MEHIB a költségvetési lehívásokat követően az államháztartásról szóló törvény előírásai alapján a magyar állam nevében hajtja be a követeléseket a magyar állam javára. A lehívásokat megelőzően pedig a MEHIB kármegelőzési, kárenyhítési lépéseket tesz az adóssal szembeni követelések behajtása érdekében, amelynek a sikeressége esetén a magyar állam készfizető kezességének igénybevétele akár részben, akár egészben elkerülhető. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a behajtási kötelezettség teljesítése során sok esetben peres eljárásokra is sor kerül, amely főleg a választottbírósági eljárásoknál tetemes összeget jelent. Előfordulhat, hogy az adóstól nem lehet behajtani még a tőkekövetelést sem, ugyanakkor az Eximbankot és a MEHIB-et jelentős mértékű behajtási, ügyvédi költség terheli, ugyanis a követelésekről nem mondhatnak le, mert az állam ügynökeként kell eljárniuk.
