Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1741 (16.20) A rendelet hatálya alá tartozó határozatok más tagállamokban történő érvényre juttatása érdekében az ilyen határozatokról kilencféle tanúsítvány állítható ki a rendelet mellékletei szerinti minták alapján. A törvényjavaslat a megfelelő hazai jogszabályok módosításával, illetve új szabályok bevezetésével rendezi, hogy melyek a rendelet szerinti tanúsítványok kiállítására illetékes magyar bíróságok és gyámhatóságok, valamint azt is, hogy mely bíróságok illetékesek a más tagállambeli határozatok elismerésére, végrehajtására, elismerésének és végrehajtásának megtagadására irányuló eljárások lefolytatására. Tisztelt Országgyűlés! Amint korábban is utaltam rá, az új EU-rendelet végrehajtását szolgáló szabályok megállapítása mellett a törvényjavaslat másik hangsúlyos része a hágai gyermekelviteli egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítése. A hágai egyezmény hatálya alá olyan ügyek tartoznak, amelyek a gyermekek számára általában súlyos krízishelyzetet jelentenek: amikor az egyik szülőjük a másik szülő hozzájárulása és az illetékes hatóság jóváhagyása nélkül a gyermeket tartósan, véglegesen külföldre viszi, vagy egy engedélyezett külföldi út után nem viszi a gyermeket vissza. A gyermek legfőbb érdeke ezekben az esetekben az, hogy a súlyos családjogi konfliktus mielőbb rendeződjön, ezért a hágai egyezmény szerint a gyermek visszaviteléről egy soron kívüli eljárásban dönt a bíróság, az a bíróság abban az államban, ahová a gyermeket jogellenesen vitték, a hátramaradt szülő pedig ezen külföldi bírósági eljárás megindításához kérheti az egyezmény részes államaiban kijelölt úgynevezett központi hatóságok segítségét. Hazánk 1986-ban az elsők között csatlakozott az egyezményhez, amelynek végrehajtásáról a mai napig a 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet szól. A törvényjavaslat célja - az alapvető jogok biztosa és az Alkotmánybíróság által tett megállapításoknak megfelelően - a gyermek visszaviteléről szóló bírósági nemperes eljárás törvényi szintű szabályozása, a több évtizedes jó gyakorlatok kodifikálása, az egyes hatóságok feladatainak egyértelművé tétele, illetve olyan, korábban nem kodifikált kérdések szabályozása, mint például a felek iratbetekintési joga. A törvényjavaslat megőrzi azt a megoldást, hogy a gyermekelviteli ügyekben eljáró bíróságok kijelölése centralizált, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen ügyekben a gyermekelviteli ügyek sajátosságait jól ismerő bírák járjanak el. Ennek megfelelően a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a gyermekelviteli eljárásokban, illetve a törvényjavaslat a bírósági titkár eljárását is kizárja ezekben az ügyekben. A gyermek érdekét szolgálja, hogy az eljárást soron kívül kell lefolytatni, illetve az is, hogy a törvényjavaslat alapján a gyermekelviteli eljárás keretében, annak időtartamára a bíróság ideiglenes intézkedéssel akár a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglalt feltételek hiányában is elrendelheti a kérelmezőnek a gyermekkel való kapcsolattartását. A törvényjavaslat a gyermekelviteli bírósági eljárások időtartamának csökkentése érdekében a jelenleginél rövidebb eljárási határidőket ír elő, illetve a felek közötti közvetítői eljárás sikeres lefolytatását előmozdító rendelkezéseket is megállapít. A törvényjavaslat fontos újítása, hogy lehetővé teszi a hágai gyermekelviteli egyezmény alapján a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő magyar bírósági határozatok végrehajtásának megszüntetését is. E döntésekre csak kivételes jelleggel kerülhet sor. A kötelezett akkor kérheti a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtásának megszüntetését, ha a végrehajtás a határozat meghozatala után felmerült akadályok miatt vagy a körülmények tartós és jelentős megváltozása folytán már nem szolgálná a gyermek legfőbb érdekét, ezen esetekben ugyanis a külföldre való visszavitele számára a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna. A törvényjavaslat egyébként annak érdekében, hogy a gyermeket érintő jelentős döntések előkészítésébe a gyermek aktuális helyzetéről információval rendelkező hatóságokat is be kelljen vonni, valamennyi végrehajtás felfüggesztése és megtagadása iránti kérelem esetén kötelezően előírja a gyámhatóság véleményének beszerzését is. A gyermekek érdekét természetesen az szolgálná leginkább, ha megelőzhetők lennének a jogellenes külföldre viteli ügyek. A hatályos polgári törvénykönyv alapján a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatos szülők közötti jogvita eldöntése gyámhatósági hatáskörbe tartozik. A gyakorlatban ugyanakkor bizonytalanság van abban a kérdésben, hogy kinek a hatásköre eldönteni a gyermek külföldre költözéséről szóló jogvitát, ha a szülők között egyúttal szülői felügyeleti per is folyamatban van. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szülők közötti vita esetén az érintett szülő csak akkor kérheti a gyámhatóságtól a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölését, ha a szülők között a kérelem benyújtásakor nincs folyamatban a szülői felügyelet
