Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1740 EU-tagállamok közötti családjogi ügyekben jóval szélesebb körben nyílik majd lehetőség a gyermekek érdekeit védő megoldások, garanciák biztosítására. Annak érdekében, hogy e jogintézményeket a harmadik államokat érintő ügyekben is alkalmazni lehessen, a törvényjavaslat beépíti ezeket a belső jogba, biztosítva ezzel a gyermekek érdekeinek fokozottabb védelmét valamennyi határon átnyúló családjogi ügyben. A törvényjavaslat másik fontos célkitűzése az EU-rendelettől függetlenül is, hogy korszerűsítse a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, a Hágában, 1980. október 25. napján kelt egyezmény hazai alkalmazására vonatkozó, még 1988-ból származó szabályozást, ezekben az ügyekben is hangsúlyosabbá téve a gyermekek érdekeinek érvényesülését. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat részletes bemutatását mindenekelőtt az EU-rendelethez kapcsolódó szabályozás ismertetésével szeretném kezdeni. Az új rendelet az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít a szülői felelősség, a magyar jogi terminológia szerint a szülői felügyelet és a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok másik tagállambeli végrehajtására. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a rendelet teljesen eltörli valamennyi szülői felelősségi határozat tekintetében a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást, amely idő- és pénzmegtakarítást eredményez az érdekelt polgárok számára. A jelenleg hatályos EU-rendelet, a 2201/2003/EK rendelet alapján az egyik EU-tagállamban hozott szülői felügyeleti határozat végrehajtásához az ügyek többségében szükséges először a másik EU-tagállamban a határozat végrehajthatóvá nyilvánítása, és csak ezt követően kerülhet sor szükség esetén a tényleges végrehajtásra. Az új rendelet értelmében az érintett személy már közvetlenül a más tagállamból származó határozat végrehajtását kérheti; természetesen ugyanez igaz a magyar határozatok más tagállambeli végrehajtására is. A rendelet egyik kiemelten fontos célja a gyermek meghallgatáshoz való jogának erősítése is. Az ítélőképessége birtokában levő gyermek számára valódi és hatékony lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, a gyermek véleményét pedig életkorának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni. Amennyiben a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát nem biztosították, a meghozott határozat más tagállamban történő végrehajtása megtagadható. Ennek megfelelően a törvényjavaslat nemcsak a határokon átnyúló, hanem belföldi ügyekben is valamennyi szülői felügyeletet és kapcsolattartást érintő eljárásban biztosítja az ítélőképessége birtokában levő gyermekek véleménynyilvánításának lehetőségét. Az eljáró bíróságnak, illetve gyámhatóságnak a gyermeket közvetlenül értesítenie kell a véleménynyilvánítás lehetőségéről. Ezáltal, ha az ügy később határokon átnyúlóvá válik, a gyermek véleménynyilvánítása lehetőségének hiányára hivatkozással nem lesz megtagadható egy magyar bírósági vagy gyámhatósági határozat végrehajtása egy másik EU-tagállamban. A rendelet bár biztosítja a más tagállambeli szülői felelősségi határozatok minél gyorsabb végrehajtását, kivételes esetekre egységes szabályokat vezet be a végrehajtás felfüggesztésére, illetve megtagadására. A törvényjavaslat az érintett gyermekek legfőbb érdekének biztosítása céljából az EU-n kívüli viszonylatban is megteremti a lehetőséget a gyermek érdekeire vagy a körülmények jelentős megváltozására tekintettel a külföldi határozat végrehajtásának felfüggesztésére vagy megtagadására. A bíróság azonban erről csak azokban a kivételes esetekben dönthet, ha a végrehajtás már a gyermek érdekeit közvetlenül sértené, mivel az számára testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna. A végrehajtás felfüggesztésének további feltétele, hogy az csak a határozat meghozatala után felmerült ok vagy a körülmények jelentős megváltozása miatt kérhető, amennyiben ez ideiglenesen, átmeneti jelleggel veszélyezteti a gyermek érdekeit. A bíróság a végrehajtás megszüntetését pedig kizárólag abban az esetben rendelheti el, ha a gyermek érdekeit érintő kockázat tartósan fennáll. A rendelet a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos szabályokat is több tekintetben módosította az uniós tagállamokat érintő ügyekben. Így például a gyermekelviteli ügyekben az eljáró bí-róság lehetőségeit bővíti azáltal, hogy ideiglenes intézkedést hozhat, melyek némelyike határokon átnyúló joghatással is bír. A bíróság hozhat olyan ideiglenes védelmi intézkedést is, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyermeket megvédje a visszavitelével járó lehetséges fizikai vagy lelki károktól, ezen intézkedés pedig végrehajtható a másik tagállamban, amíg a szülői felügyeleti perben másképp nem döntenek. A törvényjavaslat ezt átvéve valamennyi hazai jogellenes gyermekelviteli eljárásban, tehát az EU-n kívüli viszonylatban is biztosítja, hogy a gyermek visszavitelének elrendeléséhez kapcsolódóan a magyar bíróság védelmi intézkedéseket rendelhessen el. Ezzel a jelenlegi hazai szabályozáshoz képest fokozottabban biztosítja az érintett gyermekek érdekeinek védelmét, hiszen a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államba való visszavitelét követő időre is biztosít számára védelmet, vagy ha az intézkedés végrehajtása Magyarországon lehetséges, az intézkedés teljesítésének hiányában a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtása nem is rendelhető el Magyarországon.
