Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a katyvasz helyett inkább azt az összefoglalót használnám, hogy az energiaszektorban végbement válto... - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a katyvasz helyett inkább azt az összefoglalót használnám, hogy az energiaszektorban végbement válto...
1592 a kapcsán került sor a szakmai szövetségnek, a Magyar Víziközmű Szövetségnek a megkérdezésére, illetve levelet írt a döntéshozóknak, és ő azt mondta, hogy jelen helyzetben csak az adhat megoldást, ha a teljes víziközmű-ágazat mentesül a közműadó megfizetése alól, akár oly módon, hogy a befizetendő adót ellenőrzött módon kizárólag működtetési költségekre visszaforgathatják a szolgáltatók, és béremelésre, karbantartásra, felújításokra, pótlásokra fordítják. Tehát erre most azért tértem ki, mert valójában, ha ad absurdum az Országgyűlés ezt a külön pontot nem fogadná el, annak az lenne a következménye, hogy a magyar nyelv szabályai szerint nem értelmezhető törvény van. Ha akkor visszamegyünk az eredetihez, ezek szerint sajnos ebben a helyzetben a víziközmű-szolgáltatók számára ez sem jelentene igazi megoldást, de talán azért érdemes volt erre kitérnem. És a Paksi Atomerőműnél - ami nyilvánvalóan sok szempontból érthető, hogy nagyon érzékeny terület - hadd idézzem: „a kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló, úgynevezett projekttörvény”, ebben van egy hangsúlyos rendelkezés a szerződéskötésre vonatkozóan. Eszerint kizárólag olyan gazdálkodó szervezettel lehet szerződést kötni, amelyik rendelkezik a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti telephelybiztonsági tanúsítvánnyal. Ezt követően, a projekttörvény elfogadását követően kerül bevezetésre az úgynevezett vállalkozói jegyzék. Ez a biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek egy listája, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal vezet. A jegyzékre a már jelenleg telephelybiztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők automatikusan felkerülnek, és a beruházásban való részvételnek az a feltétele, hogy kötelezően ezen a jegyzéken rajta legyen. Így bennem, őszintén, fölmerült az a kérdés, hogy itt nincs-e arról szó, hogy a későbbiekben vállalkozóként, alvállalkozóként részt vevők körét ezzel akarják szűkíteni. Ugyanakkor azért megmondom, hogy valószínűleg ez nincs így, mert van egy fontos kiegészítés a szövegben - aki esetleg erre felfigyelt -, mely szerint lehetőség van, hogy a telephelybiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező gazdasági szereplők is kérjék felvételüket, és ez esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal lefolytatja a kérelmező cég és személy ellenőrzését. Bízzunk benne, hogy ez egy korrekt és objektív folyamat lesz, és nem így akarják esetleg szűkíteni a lehetőséget kapók körét. Tehát ezzel a meglehetősen katyvasz törvénnyel kapcsolatban ezeket az észrevételeket tudtam tenni, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a katyvasz helyett inkább azt az összefoglalót használnám, hogy az energiaszektorban végbement változások miatt szükséges a törvények módosítása. Jó pár törvénymódosításról van szó. Azt gondolom, hogy ennek ez a megoldási mechanizmusa. Többen beszéltünk a bányászatról szóló törvény módosításáról, itt valóban egy kiemelt cél, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások által a nemzetgazdasági szinten kiemelt érték megőrzésre kerüljön, különös tekintettel a jövőben potenciálisan megtermelhető ásványi nyersanyagokra, másrészt az alternatív módon történő hasznosításra. Államtitkár úr, képviselőtársaim is említették az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvénynek a módosítását. Itt a módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyházi személyek minden esetben jogosultak legyenek a vízi közmű lakossági felhasználói, valamint a villamos energia és a földgáz lakossági fogyasztói besorolás igénybevételére a lakhatásukra szolgáló ingatlanok tekintetében. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény kapcsán azt kiemelném, hogy ennek a módosítása a hivatal fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatban a hatáskörének keretei között folytatott panaszeljárás szabályainak pontosítását és kiegészítését is célozza, valamint a víz újrahasznosítására vonatkozó minimumkövetelményekről európai parlamenti és tanácsi rendeletre való tekintettel a tagállami hatáskörökbe utalt feladatokhoz szükséges egyes jogszabály-módosítások és kiegészítések elvégzését is tartalmazza ez a módosítási törvényjavaslat. Szintén kiemelném még a közművezetékek adójáról szóló törvény módosítását. Az annak érdekében történne, hogy a földgáz-, villamosenergia-ágazatban tevékenykedő adóalanyok esetében az adófizetési kötelezettség a jelenleg alkalmazott számítási módszertani módosításával igazságosabb felosztásra kerülne úgy, hogy a befolyó államháztartási bevételek mértéke nem változik. Szintén szeretném még kiemelni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítását, itt a közigazgatási szabályszegések szankciójáról szóló törvénnyel összefüggésben a hivatal
