Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 28. szerda - 193. szám - Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1591 típusú felhasználás kapcsán, ezért arra kötelezik: fenntartási-megőrzési kötelezettség. Tehát az merül fel ebben a kérdésben, hogy ha tájrendezéssel lezárja a működését, az egy egyszeri feladat, így meg 10 évig, 20 évig, mennyi ideig kell neki ezt a fenntartási-megőrzési kötelezettséget úgy teljesíteni, hogy egyébként bevétele nincsen? Tehát bennem ez a kérdés merül föl. Másrészt itt megjelenik egy külön eset. Ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról van szó, ennek gyorsításáról, itt más feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, ami természetesen lehet jogos, de őszinte leszek, hogy azért az elmúlt egy-két évben láttam olyan visszaélést ezzel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítéssel, hogy egy apró kis csengőcske ilyenkor bennem megszólal, és nem világos, hogy végül mi lesz belőle. Érdekes kérdés az egyházi-hitéleti tevékenységeket végzők esetében, egy teljesen logikus dolog, hogy ha a vallási közösség tulajdonában van egy lakóépület, egy lakás, és ott egy magánszemély lakik, aki nem folytatott jövedelemszerző tevékenységet, akkor ő háztartásnak minősüljön, és a közműdíjakat ennek megfelelően fizesse. Ez a módosítás teljesen érthető talán. Régebben úgy hívták, nem tudom, van-e ilyen fogalom, hogy szolgálati lakás, mert az illető egyházi személyt áthelyezik, a lakását elhagyja, a szolgálati lakásba más jön. Ez helyes és támogatandó, egyedül az a kérdés merül föl, hogy ha például egy alapítvány tulajdonában van egy magánszemély által használt lakásingatlan, aki hozzá tartozik, az ő esetében is fennáll ez a lehetőség, vagy ez csak egyházi tulajdon esetében lehetséges. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításánál az szerepel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése esetén, hogy ha az ingatlanon már van egy fizikai infrastruktúra, akkor abban az esetben, ha nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában - ez az újabb feltétel -, akkor erre nem is kell külön engedélyt kérni. Az merül föl bennem, hogy ez nem jelent-e további korlátozást. Azért ez szubjektív dolog, mert erre az ingatlanra az eddigi infrastruktúra mellé valamit telepíteni fognak. Tehát bennem az merül föl, hogy ez mennyiben nem jelenti a tulajdonnal való jog korlátozását, illetve a törvény esetében, annak alkalmazásában is lehetősége van a tulajdonosnak, ha ő ezt kényszernek érzi, bírósághoz fordulni. Tehát a tulajdonnal való jog korlátozásának a kérdése merül föl. A villamos energiáról szóló törvény módosítására tételesen nem akarok kitérni, mert valóban, az átalakulásnak az alapja az a technológiai fejlődés, talán forradalom, energetikai forradalom, amely kibontakozott. És így jönnek létre például energiaközösségek; így jön létre az, hogy egy fogyasztó nem feltétlenül fogyasztó, hanem adott esetben termelőnek is minősül. Ezért kellenek az okosmérők, a távlehívható fogyasztásmérők, tehát teljes egészében érthető, hogy az eddigi szabályozást, sőt definíciókat, kategóriákat ki kell egészíteni, ugyanúgy, ahogy villamosenergia-ipari vállalkozásba most már az is odatartozik, ha valaki elektromos töltőberendezést üzemeltet vagy elektromobilitási szolgáltatási tevékenységet végez, tehát erre a változásra nyilvánvalóan szükség volt. Ugyanúgy jelennek meg az új fogalmak a földgázellátás terén - adatcsere, informatikai rendszer, informatikai szolgáltatás -, és a földgázelosztónak nyilván rendelkeznie kell olyan független adatokkal és informatikai rendszerrel, amely a rendszer-üzemeltetővel kompatibilisan tud működni. Ez megint egy érthető dolog, és a XXI. századi változásokat követi. Most egy kérdésre szeretnék részletesebben kitérni, amit államtitkár úr úgy említett, hogy egy technikai módosítás, és tulajdonképpen annak is nevezhetném. Itt a víziközmű-vezeték adójáról van szó, ahol a jelenleg bekerülő módosított szöveg úgy néz ki, idézem: „A vízi közmű közművezeték-adójának - külön-külön ivóvíztörzshálózatra és szennyvíz-törzshálózatra vetített - adóalapja a közművezeték nyomvonalának (3) bekezdés szerint korrigált hossza méterben.” Ez azért került ide, mert a jelenleg hatályos törvénybe, amit nagy vitával november végén fogadott el a parlamenti többség, egy olyan bekezdés került be, hadd ne olvassam föl, ami gyakorlatilag a magyar nyelv szabályai szerint normálisan nem fejthető meg, nem értelmezhető. (16.40) Persze, tudom azt, hogy hozzá lehet tenni, tudjuk, mi volt a jogalkotó szándéka, de azért hozzák ide, mert valójában egy törvényszövegben valaminek világosan, egyértelműen kell megjelenni. És hadd emlékeztessek, hogy miről szólt ez a módosítás, miért pikáns ez a téma. Ez a nagy vihart kavart módosítás annak idején a Gazdasági bizottságnak az utolsó pillanatban benyújtott módosítása volt, amelynek a következménye az lett - most nem mondom el a folyamatot végig, de a következmény az, egy példa -, hogy a Fővárosi Vízműveket érintően az adó 729 millió forintról 3,2 milliárdra nőtt. Tehát ez az, ami egyébként külön kikért szavazás volt, tehát ez így most önmagában, ha úgy vesszük, újra idekerül a parlament elé. Annyit azért hadd tegyek hozzá, hogy sajnos azt kell mondanom, hogy ennek a szabályozásnak az ide-oda módosítása vagy az eredetinek az elfogadása sem igazán megoldás, mert pont ennek a módosító indítványnak