Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1590 állapothoz képest. Megépültek az összeköttetések a szomszédokkal, a hét szomszédos országból ma már hattal van Magyarországnak gázvezeték-összeköttetése, ami mindenképpen egy biztonságot jelent, és azt gondolom, hogy egy nagy előrelépés. A keleti és nyugati vállalatokkal is korrekt, bizalomra épülő kapcsolat épült ki, az együttműködéseket a jövőben is fenntartják, mivel a két ország érdeke, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon érkezzen a gáz az országba, s mindezeket a fejlesztéseket a rezsicsökkentés eredményeinek a megtartása mellett tudtuk egyébként a jobboldal kormányzati ciklusaiban megtenni. Tisztelt Országgyűlés! A közszolgáltatási tárgyú törvények módosítása közül kiemelkedő a víziközműszolgáltatásról szóló törvény módosítása. Itt államtitkár úr már részletesen kifejtette az egyházakkal kapcsolatos változásokat, ezekre most nem térnék ki. Annyit tennék hozzá, hogy a módosítás ezeken túl a hivatal fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatban a hatáskörének keretei között folytatott panaszeljárás szabályainak pontosítását és kiegészítését is célozza. A víziközmű-ágazatban bevezetésre kerül a földgázipar és villamosenergia-ipar területén már alkalmazott azon rendelkezés, amely szerint a felhasználók kizárólag akkor kezdeményezhetnek a hivatalnál úgynevezett panaszeljárást, ha azt megelőzően igazoltan már a szolgáltatóhoz fordultak azért, hogy az ügyüket el tudják rendezni. (16.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz az energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításával kapcsolatban, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a javaslat megvitatása után támogassák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbikképviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden egy látszólag elvi bevezetéssel kezdjem, azzal, hogy mit jelent egy ilyen salátatörvénynek az értékelése egy ellenzéki képviselő számára, amikor 14, csak részben összefüggő törvényt módosít a beterjesztő, 85 paragrafusban. Nyilván itt egy egységes, végső véleményt kell kialakítani a végszavazásnál. Miért mondom azt, hogy egy ellenzéki képviselő számára? Azért, mert a kormányoldal jelenleg egy pártszövetség egylistás kormánya, tehát nem koalíciós kormány, és ez azt jelenti, már bocsánat a szóért, hogy mindig az van, amit a kormány „tészen”, tehát a szavazat, az igen garantált. Ez nem szükségszerű egy valódi koalíciós kormánynál. Nyilván én nem akarom a KDNP-t semmiképpen sem megbántani, csak jelzem a tényt, hogy nyilván egy választási listán kerültek be a képviselők, és teljes mellszélességgel mindenben a kormány mögött állnak. Én ’98-2002 között a Fidesz vezette koalíciós kormánynak voltam ellenzéki képviselője, ahol a koalíciós tagok nagyon sok esetben egy törvény lényegében egyetértettek, de sok részletben olyan vitákra került sor, hogy az a szavazás során is módosult. Ezt csak jelzem, hogy miért mondom azt, hogy jelen esetben ez a nehézség egy ilyen salátatörvény 14 törvényé-nek 85 paragrafusában az ellenzéki képviselők számára jelenik meg, akiknek külön-külön van egy saját elképzelése, miközben egy bizonyos szempontból kényszerűvé vált jövőbeli együttműködés érdekében is igyekszünk közelíteni az álláspontokat. Ennek egy példája volt az előző napirendi vita, ahol bizonyos eltérő kérdésekben már részben közelebb kerültünk egymáshoz. Én úgy készültem, hogy azért egy négyoldalnyi szöveget írtam, de bevallom őszintén, kicsit az volt mögötte, hogy „Tanár úr, én készültem!”, na, de itt nagyjából ez elhangzott az expozéban, a Fidesz vezérszónoka - nagyon helyesen - közölte, hogy nem kívánja megismételni, ezért csak részben ismételte meg, tehát engedjék meg, hogy én ezért csak néhány területre térjek itt ki. A bányászatról szóló törvénynél egy kicsit furcsa az, bár nyilván lehet logika benne, hogy két teljesen eltérő kötelezettségről van itt szó, egyrészt a tájrendezés tiltásáról, egy másik esetre vonatkozóan meg a tájrendezés vagy rekultiváció kötelezettségéről. Bennem az a kérdés merült föl, hogy ha jól értelmezem a törvényi kereteket, egy bányavállalkozó a bányászati tevékenység befejezését követően a tájrendezésre, rekultivációra alapesetben kötelezett, és gondolom, ezt végre kell hajtania. Ugyanakkor, abban az esetben, amelyik itt az első változat, hogy a bányászati célú mélyfúrásoknál tájrendezés nélkül meg kell tartani a területet eredeti állapotban, hogy a potenciálisan később megtermelhető ásványi nyersanyagokat szolgáltatni tudja, vagy más
