Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 28. szerda - 193. szám - A Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! A felek közötti magas szintű tárgyalások már egy jó ideje napirenden voltak, és egy új két... - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! A felek közötti magas szintű tárgyalások már egy jó ideje napirenden voltak, és egy új két... - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1546 tekintetében, hiszen a csodálatos fekvésű kirgiz főváros, az egymillió lakóval rendelkező Biskek és a szintén csodálatos, gyönyörű Budapest között még légvonalban is 4300 kilométeres távolság van, ami alapjaiban mondatja azt velünk, hogy nem kell itt különösebben nagy termékforgalomra számítani közúton, illetve az autóbuszos közlekedés sem lesz előreláthatóan túlzsúfolt a két ország között. Ennek ellenére még egyszer azt tudom mondani, államtitkár úr, hogy természetes, hogy támogatni fogjuk ezt a javaslatot, és természetes az is, hogy a Jobbik azt szeretné, hogy a magyar-kirgiz kapcsolatok is virágozzanak, sokkal jobban egyébként annál, mint ahogy azt önök felvázolják. Köszönöm. (Taps a függetlenek soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! A felek közötti magas szintű tárgyalások már egy jó ideje napirenden voltak, és egy új kétoldalú egyezmény megkötése kiemelten fontos. Egyrészt azért is, mert az eredeti már több mint 50 éves - a jelenlegi hatályos egyezményről beszélünk -, másrészt a Szovjetunió utódállamaként Kirgizisztán 1990 óta független, így mindenképpen célszerű egy önálló, kétoldalú megállapodás megkötése. Ahogy miniszterhelyettes úr is hangsúlyozta, a két ország közötti fuvarozás jogi kereteit határozza meg a megállapodás. Itt kitér a személyszállításra, illetve az árufuvarozás végzésének a feltételeire és a kereteire, az árufuvarozó adó- és engedélymentességének eseteire, valamint szabályozza a veszélyes áruk szállításának kérdéskörét, és még kitér a vegyes bizottságra is. A közúti kapcsolatok egyezményes szabályozása mindkét fél érdeke, a megállapodás létrehozása pedig hozzájárul Magyarország keleti irányú gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez, és egyben elősegíti a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítését, ezért a KDNP támogatja. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon! MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, valóban nem ez az a napirendi pont, ahol a nagy vitát lefolytatjuk, de hála Kovács képviselőtársamnak, számtalan lehetőség megnyílt, hogy magam is egy picit elemezzem a helyzetet. Azt akartam igazándiból csak az elején elmondani, hogy egy huszáros gyorsaságú törvényjavaslat ez, tehát le a kalappal, néha tényleg egészen elképesztően gyorsan dolgoznak. Éppen hogy Szijjártó külügyminiszter úr hazajött az 5 milliárdos csomag ígérete után, és ugye, jól értem, ő írta alá ennek a szándékát, és most már itt van előttünk a parlamentben. Ez rendkívül helyes és jó dolog, hogy ilyen gyorsan működik a kormány és a törvényalkotás. Én magam is elmerengtem azon, amit a jobbikos képviselőtársam mondott, hogy a 20-30 milliós áruforgalom meg a távolság miatt mekkora jelentősége lesz ennek a törvényjavaslatnak, hányan fognak élni ezzel a lehetőséggel, de végül is nem mindig azért csinálunk törvényt, hogy nagy tömegben használják az emberek, hanem néha azért is, mert valamilyen dolgot szabályozni kell. Azon is el kellene persze merengenünk, hogyha egy picit bele akarunk nézni ennek a térségnek a történetébe, hogy az elmúlt évek meglehetősen zavarosra sikeredtek. Ott 2021-et megelőzően 30 évig nem nagyon volt békés hatalomátvétel. Most ezt tekintsük egy békés hatalomátvételnek, és bízzunk abban, hogy a jelenlegi parlamentáris demokrácia, amely kialakult, stabilabb lesz, de valóban úgy gondolom, hogy nem Kirgizisztánt tekintik ma a világosan a legstabilabb helynek. Azt mondta képviselőtársam, hogy ez a keleti nyitás egyik fontos eleme, és Kínát említette. Hadd mondjam el önnek, mint aki egy picit többet foglalkozom külpolitikával, mint ön, most nem nagyképűségből mondom ezt, Kirgizisztán az a hely - csak véletlenül tudom egyébként -, ahol az orosz és az amerikai titkosszolgálatok egyébként egymás mellett felügyelnek bizonyos dolgokat, például a rakétagyártást, például a tengeri hadi típusú ipari ügyeket, ami azért vicces, mert több ezer kilométerre van Kirgizisztán a tengertől. Tehát vicces módon ez az az ország, ahol bent maradtak az oroszok bizonyos tevékenységgel, és bejöttek az amerikaiak. Volt egy időszak az amerikai külpolitikában, amikor kifejezetten Kirgizisztán stratégiai pontnak számított. Tehát ebben az ügyben Kirgizisztán mindig ennek az orosz-amerikai együttállásnak volt valamilyen módon a haszonélvezője.