Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A javaslat lényegét államtitkár úr ismertette. Én csak kiegészíteném néhány dologgal azt, amit Bánki Erik képviselőtársam ehhez hozzátett. - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A javaslat lényegét államtitkár úr ismertette. Én csak kiegészíteném néhány dologgal azt, amit Bánki Erik képviselőtársam ehhez hozzátett.

1514 arról a hibás termékről, amely, ugye, egy 2001-es elképesztően nagy hiba, az egyoldalú szerződésmódosítások ilyen formában való engedése folytán beszabadult a piacra, aztán a 2000-es években brutálisan indokolatlanul felszaporodott az a hitelállomány, amelynek eredményei a 2010-es években tömeges kilakoltatások és családi csődök. Nehéz tehát ezt távol tartani magunktól, de azért azt is látjuk, hogy lenne itt is mit rendezni, tehát az EU-átültetés mellett ide is kellene egy nemzeti csomag, amely három fontos területre koncentrál: egyrészt a kilakoltatások megállítására egészen a járványügyi veszélyhelyzet végéig; másrészt a végrehajtói letiltások megszüntetésére a legalacsonyabb keresetűek esetén, tehát a 33, illetve 50 százalékos letiltásokra gondolok; harmadsorban pedig a banki ügyfelek tekintetében. Ugye, jobbikos ötletre létrejött egy hitelmoratórium; sokat fogunk vitatkozni arról, hogy szerintünk az apró betűs részt rosszul csinálta a kormány ebben, hiszen mi nem úgy gondoltuk ezt a moratóriumot, hogy ha valaki 11 hónapig igénybe veszi, akkor 24 hónappal is meghosszabbodhasson a hitele, hiszen azt látjuk, hogy így akár milliós nagyságrenddel drágul az egész hitel. Mi egy olyan megoldást képzeltünk el, amellyel a bank nem gazdagodik, és egyébként az ügyfél sem gazdagodik, hanem befagyasztjuk a rendszert, és átmeneti levegőhöz jut az ügyfél. De azért az mégiscsak nonszensz, hogy a moratóriumon, ami a polgárok számára kitalált kedvezmény, bankok pénzt keressenek és realizáljanak. Márpedig a mostani konstrukcióval ez fordul elő. Éppen ezért, ha itt jelzáloghitel-tematikáról és uniós szabályok átültetéséről beszélünk, az a kérésem, hogy legyen mellette nemzeti csomag, ami a polgárokat védi meg a bankrendszer túlfutásaitól, vadhajtásaitól. Szükség van bankokra, szükség van multikra, a közteherviselés alapján, tisztességes versenyfeltételek mellett, viszont ezeket a feltételeket a mindenkori kormánynak ellenőriznie kell. Ha úgy tetszik, akkor ki is lehet alakítani ezeket. (19.40) Én ezt a nemzeti lábat hiányolom ezen csomag mellől, amellett, hogy ami előttünk fekszik, az részleteiben egyébként támogatható, akkor is, ha bele tudunk kötni egy-egy részletbe - nyilván ez egy szakpolitikai vita tárgya -, de kapacitálom a kormányt arra, hogy legyen egy nemzeti csomagja emellé, amely tipikus magyar sajátosságokra tud választ adni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hollik István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A javaslat lényegét államtitkár úr ismertette. Én csak kiegészíteném néhány dologgal azt, amit Bánki Erik képviselőtársam ehhez hozzátett. Azt gondolom, hogy itt vagyunk egy olyan válsághelyzetben, amit nem Magyarország okozott, nem a magyar emberek, nem a magyar gazdaság, hanem a járványügyi helyzet, és nyilvánvalóan minden nemzet gazdasági érdeke az, hogy ebből minél hamarabb ki tudjunk lábalni. Azt gondolom, hogy a fedezett kötvény intézménye ebben jelentős segítséget tud adni, főként, ha megnézzük, hogy ennek a pénzügyi terméknek mekkora a piaca. Ez 3000 milliárd eurós piac, és azt gondolom, hogy éppen ezért elsődleges nemzeti érdek is, hogy ez szabályozva legyen, még akkor is, ha itt valóban egy európai uniós irányelv átültetéséről van szó, de azt gondolom, hogy ez érdemben segíteni tud majd a magyar gazdaságnak a válságból való kilábalásban. Az pedig további garancia, ami talán nem hangzott el, hogy 2022. júliustól kell csak majd alkalmazniuk a tagállamoknak, tehát bőven van egyébként idő felkészülni rá, és esetlegesen nemzeti hatáskörben további biztosítékokat beépíteni. A másik, amire még szerettem volna kitérni röviden, ez a közösségi finanszírozás. Én is azt gondolom, hogy ebben Európa, mint sajnos sok más tekintetben, végletesen le van maradva a globális versenytársak mögött; gondolok itt elsősorban a crowdfunding területén Amerikára. És még azt is mondanám, hogy egyetértek Z. Kárpát Dániellel, ugyanakkor azért árnyalja az általa elmondottakat az, hogy ez a piac egy megtelített piac, és a domináns szereplők mind amerikai cégek. Ha az ember csak megnézi, hogy melyik az öt legnagyobb ilyen szolgáltató, azt látja, hogy mind amerikai vagy egyébként kínai vállalkozás. Tehát itt igazából az európai versenyhátrányt csak ledolgozni lehet, de ebben piaci rést találni Európa már, én úgy gondolom, hogy nem fog, ugyanakkor a magyar startupok számára, ha nem is magyar platformokon, hanem amerikai platformokon, de mindenképpen biztonságosabb lesz az ilyen típusú tőkegyűjtés, ha ez szabályozva lesz a korábbiakhoz képest vagy azzal ellentétben.