Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

1500 Mi a helyzet a foglalkoztatási számokkal? Szemben a bő tíz évvel ezelőtti helyzettel, amikor 11 százalék fölötti volt a munkanélküliség, most négy és fél milliós létszámon sikerült megőrizni a foglalkoztatottak számát. Ez mintegy 800 ezer fővel több a 2000-es évek közepi adathoz képest, amikor gazdasági konjunkturális időszakban is, ismétlem, jóval kevesebb volt a foglalkoztatottak száma. A tavalyi évben ahol sikerült megőrizni a munkahelyeket, ott a bérek is jelentősen növekedtek, az átlagbér-emelkedés 9,7 százalékos volt. Ez három olyan makrogazdasági adat, ami számomra azt mondatja, hogy a válságkezelési intézkedések összességében sikeresek voltak. A válság negatív hatásait természetesen mindnyájan érzékeltük, de ez alól Európa egyetlen országa sem kivétel, épp ezért másokkal összehasonlítva, ismétlem, az a gazdaságpolitika, amit választott a kormány, véleményünk szerint másokhoz képest kedvezőbb eredményeket mutatott. A második pont, amiért sokan támadták az önök előtt lévő törvényjavaslatot, az, hogy a válságkezelő intézkedések egyik fókusza a beruházások támogatása volt. Elhangzott többektől, hogy beruházásokat le kellene állítani, helyettük az álláskeresési járadék összegét és a járadék folyósításának időtartamát kellene megnövelni. Ez egy régi vita. A kormányzat abban hisz, abban hiszünk, hogy alapvetően a munka az, ami a gazdasági növekedés gerincét adja, és azon túl, hogy makrogazdasági szinten a munka visz minket előre, az egyénnek is tartást ad. Nekem személyes meggyőződésem is, hogy ha valakik választhatnak segély és munka között, akkor a munkát fogják választani. Épp ezért a forrásaink döntő részét arra koncentráltuk, hogy a munkahelyeket megőrizzük, akár beruházások által, akár munkahelymegőrző támogatással. De azt gondolom, hogy a beruházások elsődlegessége nem magyar specialitás. Ellenzéki padsorokból is többször hallottam az anticiklikus gazdaságpolitika kifejezést. Keynes óta tudjuk, hogy amikor gazdasági válság van, az államnak érdemes belépni és befolyásolni a folyamatokat állami kereslettel, infrastrukturális beruházásokkal. Ez egy régi recept, ez nem magyar specialitás. A magyar specialitás abban van, hogy a válságban meghozott intézkedések túlnyomó része a beruházásokra fókuszál. Miért? Mert a nemzetközi tapasztalatokból tudjuk, hogy egy ország csak akkor lehet sikeresen felzárkózó, ha a beruházási rátáját magas szinten tartja. Épp ezért ismétlem el azt, hogy válság ide vagy oda, a tavalyi évben a magyar gazdaság beruházási rátája az Európai Unió országainak az első három-négy országa között volt, és ezen belül is az állami beruházások szintje a GDP 6,4 százalékát tette ki. Ez nagyjából duplája az európai uniós átlagnak. Meggyőződésem szerint ez a beruházási politika is kellett ahhoz, hogy kedvező foglalkoztatási adatokról számolhassunk be. S azon túl, hogy a beruházásokkal rövid távon kereseti oldalon munkahelyeket teremtünk és védünk meg - például az építőiparban foglalkoztatottak száma tavaly is növekedett -, a beruházások tartós növekedési többlettel járhatnak. (18.30) Az állami beruházások, útépítések gyorsabb közlekedési lehetőséget tesznek lehetővé, kevesebb balesetet, de a vállalkozások beruházásai nagyobb kibocsátást, piacnyerést eredményeznek, éppen ezért a beruházásokra úgy tekintünk, mint a válságból egy kitörési lehetőségre is, épp ezért javaslom, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatnak azt az elemét mindenképp támogassák, amely a beruházások magas szinten tartó stabilizálására fókuszál. A 3. pont - amit kritikaként többen megfogalmaztak - az, hogy a tavalyi évben hiba volt elfogadni már a tavaszi ülésszak végén a 2021-es költségvetést. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a 2016-os költségvetés óta követi a kormányzat, illetőleg az Országgyűlés azt a gyakorlatot, hogy a rákövetkezendő év költségvetéséről és adószabályairól már a naptári év kezdete előtt nagyjából fél évvel döntést hoz az Országgyűlés. Az eddigi években ez összességében szerintem pozitív volt, hiszen a kiszámíthatóságot segítette, ugyanakkor a költségvetési célokat rendre el tudtuk érni. Kétségtelen tény, hogy tavaly ilyenkor vita volt arról, hogy célszerű-e a tavaszi ülésszakon megalkotni a költségvetést. Azt gondolom, a 2021-es költségvetés tavaly elfogadott fő irányai ma is érvényesek, hiszen tavaly is azt mondtuk, hogy a beruházásokra és a munkahelyek megőrzésére kell fókuszálni. Tavaly is azt mondtuk, hogy a járvány elleni védekezésre forrásokat kell allokálni. Ezen a gazdaságpolitikai elven nem változtattunk. Az, hogy a tavalyi évben el lett fogadva az idei költségvetés, lehetővé tette azt, hogy már a tavalyi évben elindulhassanak azok a beruházások, szerződéseket lehessen kötni, amelyek kifizetése az idei év január 1-jétől valósult meg. Abban kétségtelenül igaza van mindenkinek, hogy egy évvel ezelőtt senki nem tudta, hogy ilyen jelentős harmadik hullám lesz 2021 első időszakában. Én abban bízom, hogy a magas vakcinációnak köszönhetően Magyarország előbb tudja majd a háta mögött a koronavírus-járványt, és a gazdasági talpra állást valóban támogatni fogja az a költségvetés, aminek a főbb irányait már a tavalyi évben lefektette az Országgyűlés. Ezen a ponton, hogy milyen a költségvetés, engedjék meg, hogy vitatkozzak azokkal a megállapításokkal, amelyek a mai vitában is elhangzottak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy 1500 milliárd forintos biankó felhatalmazást kér a kormány. Varju László képviselő úr is utalt arra, hogy nem teljesen