Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1499 Valóban nem akarja a magyar kormány igénybe venni a teljes összeget, vagy igénybe akarja venni? Érdemes lenne, ha ebben egy tisztázást adna, hiszen látható módon nemcsak egyik vagy másik, hanem szinte minden ellenzéki frakcióban fölvetődött ez az egyébként új információ, hiszen ha jól láttam, akkor a hozzászólás kapcsán Szűcs Lajos költségvetési bizottsági alelnök, fideszes képviselő is meglepődött, amikor ezt fölvetettem és rázta a fejét, hogy nem, nem, az az igaz, hogy ezt a majdnem 6000 milliárdot igénybe akarja venni. Ő valószínűleg nem olvasta a frissebb újságcikkeket, amik természetesen lehet, hogy téves információn alapulnak, torzítanak, de mégsem mindegy az teljes mértékben, hogy milyen erőforrásokkal, európai uniós erőforrásokkal állunk neki a gazdaság újraindításának, az ország újraszervezésének. S ezek azért hatalmas összegek, hiszen itt ezermilliárdokról beszélünk, tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen okból, milyen szándékkal történt ez a miniszterelnöki irányváltás, hiszen korábban még arról volt szó, hogy a pénzügyi kérdések tulajdonképpen már rendezve vannak, a Bizottság elnökével nagy világmegváltó tervekről, víziókról fog a magyar miniszterelnök beszélni, semmi köze nincs a költségvetéshez. Ehhez képest aztán kiderült, hogy mégiscsak volt köze a költségvetéshez, olyannyira, hogy gyorsan le is mondtunk ennek a forrásnak az 57 százalékáról, hiszen a sajtóhírek alapján csak a 43 százalékát akarja igénybe venni a magyar kormány a rendelkezésre álló, valóban vissza nem térítendő és hitelformátumban megjelenő forrásoknak. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. Kétperces hozzászólásra Nacsa Lőrinc képviselő úr kért szót. Költségvetés! NACSA LŐRINC (KDNP): Álláspontunk az, hogy a magyar emberek egészségének védelme érdekében ne lehessen olyan kínai vakcinával oltani Magyarországon, amelyet nem engedett az Európai Gyógyszerügynökség - ezt írták önök alá. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Banai Péter Benő államtitkár úr jelezte, hogy zárszót kíván mondani. Öné a szó, államtitkár úr. Parancsoljon! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a költségvetésitörvény-javaslat kapcsán megfogalmazott támogató és kritikai észrevételeket is. Azért köszönöm meg a kritikai észrevételeket, mert az lehetőséget ad arra, hogy tisztázzuk, valójában mit tartalmaz az a költségvetési módosítás, amelyről a kormány az Országgyűlés támogató döntését kérte. Azt gondolom, hogy nem véletlenül hívjuk a költségvetés módosítását és ezáltal magát a 2021-es költségvetést a gazdasági újraindítás költségvetésének. Ahogy elhangzott ellenzéki oldalról is Mellár Tamás képviselő úr, professzor úr részéről, nagyon jelentős, a GDP 12 százalékát kitevő kiadási és bevételi, adócsökkentési intézkedéseket irányzott elő a kormány ebben a költségvetés-módosításban. Tette ezt azért, hogy a meggyőződésünk szerint eddigi összességében sikeres válságkezelés után a magyar gazdaság növekedése idén és a következő években is meghaladja az európai uniós átlagot, mint ahogy az az elmúlt években jellemezte a statisztikákat. Az első pont tehát, amire konkrétan reagálok, az az állítás, amelyet Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Varju László képviselő úr, a Költségvetési bizottság elnöke, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony vagy Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr megfogalmazott. Ők mind azt mondták, hogy ez a költségvetésmódosítás egy elrontott gazdaságpolitika képét mutatja, rossz a válságkezelés. Az a problémám, hogy ezek az állítások tényadatokkal nem voltak alátámasztva. Engedjék meg, hogy felidézzek néhány számot a válságkezelési adatokból! A tavalyi évben, amikor az egész Európai Unió gazdasága visszaesett, a magyar gazdaság 5 százalékkal zsugorodott, szemben a 6,2 százalékos uniós átlaggal. Ez nagyon lényeges, hiszen a magyar gazdaság több mint 80 százalékát teszi ki az export, egy nyitott országról van szó, és a külkereskedelmi partnerek folyamatai döntően befolyásolják a magyarországi eseményeket. Épp ezen gazdasági nyitottsági statisztika, adat tükrében is fontosnak és igenis pozitívnak tartom azt, hogy a magyar gazdaság erre a válságra ellenállóbb volt, mint az Európai Unió átlaga.
