Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
129 bizottságok minden alkalommal lesöpörnek, de azért nem fogjuk feladni. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az ebben a szektorban dolgozóknak sokkal több olyan kiégés elleni képzés vagy szupervízió legyen, amely segít nekik abban, hogy az itt elszenvedett traumákat, tehát amiket az esetek kivizsgálása vagy segítése során átélnek, könnyebb legyen nekik feldolgozni, és ne legyen ennyi pályaelhagyó. Fontos lenne, hogy a munkakörülményeik további javításra szorulnának, elsősorban a biztonságukat tekintve. Voltak már ilyen esetek, ahol bizony komoly fenyegetésnek voltak kitéve a családsegítő vagy gyerekjóléti szolgálatban dolgozók vagy akár a gyámhivatalban dolgozók. Van olyan ország, ahol létezik a munkahelyen, az irodákban egy úgynevezett pánikgomb, amely jelzést küld a számítógépeken keresztül a környező irodákban ülők számára, és ezért ezek az emberek ott nagyobb biztonságban érezhetik talán magukat. Tehát fontos lenne, hogy ezt a részét is alaposan áttekintsük. Ezenkívül pedig az érzékenyítés is rendkívül fontos mind a rendőrség munkatársai között, mind pedig szintén itt, a családsegítő szolgálatban, illetve az iskolában is. Tehát ha a pedagógus ilyen erőszakos cselekmény nyomait látja egy gyereken, akkor ő is merjen lépéseket tenni, és merjen a hatóságokhoz fordulni. Ezenkívül pedig a büntetési tételek mellett fontos lenne, hogy az ilyen tettek elkövetőjének legyen pszichés gondoskodás a börtönben. (9.20) Tehát meg kellene őket vizsgálni, hogy mi az, ami őket erre a cselekményre készteti, és amennyiben ennek hátterében pszichés betegség áll, akkor őket akár kötelező jelleggel is eltérítésre kellene küldeni, és pszichikai, pszichiátriai kezelés alá vetni akár. Tehát azt gondolom, hogy még mindig kevés az, amit teszünk a családon belüli erőszak ellen. Az látható, hogy a kormánypártok semmiképpen nem szeretnék az isztambuli egyezményt ratifikálni, mert vannak benne olyan mondatok, amelyek az értékrendjükkel ellenkeznek, akkor legyenek szívesek azokat a mondatokat kivenni belőle, amelyek nem ilyenek, és akkor ezeket a lépéseket megtenni, amelyek az önök számára elfogadhatóak. Az is nagyon fontos tény, hogy most a koronavírus ellen küzdünk, de az összezártság nagyon sokakból kihozza az agressziót sajnálatos módon, és várható az, hogy még több ilyen eset lesz, és azért az áldozatok számát csökkenteni kellene, ha már teljesen megszüntetni egyelőre, úgy látszik, hogy nem sikerül. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Hohn Krisztina képviselő asszony. A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr válaszol. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném megköszönni a felszólalás hangnemét, mert valóban, ezekben a járványügyi időkben is kiemelt figyelmet kell fordítanunk az áldozatokra, a kapcsolati erőszak jelenlétére, annak a megelőzésére, azok elszenvedőinek védelmére és a további esetek minél hatékonyabb megelőzésére. Köszönöm azt is, hogy nemcsak kritikákat tartalmazott a felszólalás, hanem előrevivő javaslatokat, a tényleges rendszer ismeretéről tanúskodó javaslatokat hallhattunk. Köszönöm azt is, hogy azokat az intézkedéseket is meg tudta említeni, amelyek az elmúlt tíz évben történtek, kezdve a 2012-es Btk.szigorítástól a kapcsolati erőszak külön tényállássá emelésével kapcsolatban. Azért is beszélek külön kapcsolati erőszakról, mert mindig azt mondjuk, hogy egy sokkal tágabb kört tudunk így védeni, mint ha csak a szűken értelmezett családra fókuszálnánk, és sajnos az erőszak a családokon kívül sokkal inkább jelen van, mint amennyire ezt a közbeszédben vagy a sajtóban vagy éppenséggel a különböző szervezetek részéről sulykolni szeretnék. Az is szerencse, hogy az a fajta látencia, amiről ön beszélt, talán azzal, hogy az áldozatvédelem rendszere egyre jobban kifinomodik, elérhetőbbé válik, azok a krízisközpontok és egyéb intézkedések elérhetővé válnak; a rendőrségen, a gyámhatóságon, bíróságon, ügyészségen, akár a büntetés-végrehajtási szervezetben megtörténnek azok a fajta kapcsolatfelvételek, amelyek túlmutatnak sokszor akár a konkrét jogszabályi szabályozáson. Tehát maguk a jogszabályok szellemét követve teszik elérhetővé, megmagyarázhatóbbá azoknak a számára, akiknek ezek a védelmek szükségesek, hogy hogyan tudnak ezzel élni. Ezek mind-mind azt bizonyítják, hogy talán az esetszámok növekedésében - amennyiben statisztikailag kimutatható, bár sokféle statisztika létezik, és ebben természetesen mindig lehetnek viták -, talán a látencia területén is sikerült az elmúlt időszakban előrelépnünk, és ezen a területen is sikerült kiszélesíteni azt a fajta
