Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK):
130 tevékenységet, amiben mind az EMMI, mind a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium, a közigazgatásban dolgozók, a rendőrségen dolgozók, ügyészségi, bírósági alkalmazottak, bírák mind-mind elkötelezetten szolgálnak. Beszélhetünk eredményekről. Tudjuk, az Igazságügyi Minisztériumban a tavalyi év az áldozatsegítés éve volt. Azt is láthatjuk, hogy folyamatosan nyílnak meg az áldozatsegítő központok: Budapest után, tudjuk, Szombathelyen, Miskolcon, a tavalyi évben Pécsett, Kecskeméten, Szegeden, és 2025-re szeretnénk egy teljes lefedettséget megyei szinten elérni, hogy Magyarország minden megyéjében működhessenek ezek az áldozatsegítő központok. Azért beszélek külön róluk, egyrészt mivel az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, másrészt ezeknek a központoknak nincs hatósági jellege. Tehát a hatóságoknak pont az a feladata, hogy amennyiben tudomásukra jut ilyenfajta ügy, akkor az áldozatsegítő központokat megemlítve oda tudják irányítani azokat, akik sérelmet szenvedtek. A másik része a dolognak, hogy a tavalyi évben külön munkacsoport foglalkozott és az emberi jogi munkacsoport is foglalkozott ezekkel az ügyekkel. Mintegy hatvan szervezetet vontunk be, egy több száz oldalas anyag készült ezen a területen, amely a jogalkotásban is pontról pontra megjelenik. Tudjuk, a büntetőeljárási szabályok szigorításával, a távoltartás intézményének pontosan erre a bűncselekménycsoportra történő szigorításával, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásával, ami a büntetőjog oldalán jelenik meg, de mondom, egy komplex rendszerben gondolkodva, azt hiszem, hogy a tavalyi évben is nagyon jelentős előrelépéseket tudtunk elérni, és abban bízom, hogy ez a munka az idén is folytatódik. Hadd kérjem képviselő asszonyt, hogy továbbra is inspiráljon bennünket, és ha ilyen jellegű felszólalások vagy ilyen jellegű észrevételek vannak, azokat mindig úgy tudjuk tekinteni mint ösztönzést, és azt hiszem, hogy ha ebben a hangnemben tudnánk a többi területen is előrehaladni, akkor egy sokkal egészségesebb politikai légkör is kialakulhatna az országban, úgyhogy még egyszer köszönöm a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Völner Pál államtitkár úr. A következő napirend előtti felszólalás, Bősz Anett képviselő asszony, DK: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartás hiánya tavaly az eredetileg tervezett tizenötszöröse lett. Ez önmagában még nem lenne probléma, hiszen európai társaink is felfüggesztették átmenetileg az erről szóló szigorú maastrichti kritériumot, és azt gondolom, hogy ez nagyon helyes. Ugyanakkor valamivel tisztában kell lennünk, még az USA republikánusai is amellett érveltek és amellett tették le a voksukat, hogy bizony most szükség van a kereslet pótlására, bizony most ez egy más típusú válság, egy olyan típusú válság, amelyet korábban nem ismertünk, és emiatt nem szabad arra hivatkozva, amire az önök kormánya rendre hivatkozik, hogy nem akarják segélyalapúvá tenni ezt az országot, nem segítették azokat az embereket, akik valóban rászorultak volna. A kereslet növelésére csak az a támogatás alkalmas, amely néhány héten belül megérkezik, amikor beüt az egyik legnagyobb probléma. A miniszterelnök urat idézve: „a kísértést, hogy a válság alatt visszatérjünk a segélyalapú gazdasághoz, sikerült legyőzni”, de azt gondolom, hogy magát a válságot nem sikerült legyőzni, hiába diktálták ezúttal nemcsak szociális, hanem gazdaságvédelmi megfontolások is azt, ami mellett az ellenzék érvelt, és ami mellett kollégáim is érveltek a mai napon már, az álláskeresési járadék összegét és időtartamát nem növelték, nem növelték a családi pótlék összegét. Azt is lehet mondani, hogy ezeket időlegesen növeljük, és természetesen ezeket időlegesen kell növelni, hiszen abban egyetértek önökkel, főként liberálisként, hogy alapvetően a munkából származó jövedelem az, ami előbbre visz és gazdasági növekedést eredményez, csak most jelen pillanatban a gazdaság negatív spirálját megakadályozandó lett volna szükség ezekre a segélyekre, illetve ezekre a támogatásokra. Sorolnék önöknek néhány olyan tételt a központi költségvetésből, amely azt mutatja, hogy a Gazdaságvédelmi Alap terhére kifizetett tételek alig tíz százaléka ment valós válságkezelésre. A határon túlra elköltött 150 milliárd forint valamifajta kormány iránti szimpátia ébresztésére mindenféleképpen alkalmas, azonban a hazai keresletet egyetlen fillérrel sem tudja növelni. A kormánypropagandára szánt 35 milliárd forint is használhat a kormány népszerűségének, de a gazdasági válságot nem tudja enyhíteni. A beruházások támogatása napi szinten nem tud keresletet generálni. Noha én magam többször elmondtam egyébként, hogy abban egyet tudok érteni, hogy amennyiben be vannak zárva a vendéglátóipari egységek, úgy legalább adjanak az építőiparnak munkát, és ilyen módon valamelyest megmentsenek egy másik gazdasági szektort.
